Januártól júliusig, egy fél éven át nem döntött a köztársasági elnök egyetlenegy kegyelmi kérvényről sem. Vagyis 2024-ben, január 1-től június 30-ig senki nem kapott államfői kegyelmet, viszont senkinek a kérvényét sem utasították el. Mindez az igazságügyi tárca második negyedéves statisztikájából derül ki, és egyúttal töretlen struccpolitikát jelez, mivel az első után a második negyedévben is ez volt.

Novák Katalin már az év eleje óta nem foglalkozott kegyelmi kérvényekkel, vagyis már a februárban kirobbant és Magyar Péter felbukkanását, ezzel pedig a NER-nek az utóbbi évtized legnagyobb politikai krízisét okozó kegyelembotrány előtt sem. Ezt a gyakorlatot pedig a Novák lemondása után a helyére érkező Sulyok Tamás is folytatta, aki március 5-i hivatalba lépése óta szintén nem döntött ilyen ügyekben.

Persze semmilyen törvényi előírás, kötelezettség nincs arra, hogy a beérkezett kegyelmi kérvényekről milyen határidővel kell döntenie az államfőnek, viszont olyan sem fordult elő 1990 óta, hogy egy teljes fél éven át szüneteljen a kegyelmezés. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy mostanra több száz kegyelmi kérvény parkolhat Sulyok Tamás asztalfiókjában – köztük sok olyan is, amit még Nováktól örökölt.  

Pontos számot nehéz mondani, de tavaly ilyenkor, fél év alatt, időarányosan már 203 kegyelmi döntésen túl voltunk, vagyis akár most is lehet ennyi lezáratlan akta, amely az államfői döntésre vár. Sőt, az elmúlt 20 év átlaga még több, évi 800 körüli kegyelmi kérvény volt. Igaz, az évek között nagy a szórás, 3-4-szeres különbség is előfordult: a csúcs a 2007-es 1378 darab volt, míg 2022-ben csak 367 kérelem volt.

Az év második felében pedig már teljesen új világ lesz az államfői kegyelmezés terén – éppen a kegyelembotrány jogi eszközökkel történő politikai kezelése miatt. Július 1-jétől lépett ugyanis hatályba az Orbán Viktor által írt és bejelentett – sorrendben tizenharmadik – Alaptörvény-módosítás. Ez a jogszabály-változtatás 

nemcsak szűkítette az államfő 35 éve változatlan kegyelmi jogkörét, hanem eltörölte az igazságügyi tárca előkészítő, valamint kontrollszerepét is. 

Júliustól teljesen egyszereplős lesz az államfői kegyelmezés folyamata, amely eddig a nevével ellentétben egyáltalán nem csak a köztársasági elnökön múlt. Komoly szerepe volt benne az igazságügyi tárca szakmai főosztályának – akik eddig a statisztikákat is rendszeresen közzétették, de ennek is vége – és magának az igazságügyi miniszternek, méghozzá az államfői döntés előtt és után is. 

Ez volt a gyakorlat a kegyelembotrányt kirobbantó K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének adott – Ferenc pápa látogatására hivatkozó – államfői kegyelem idején is. Őt azért ítéltek el, mert pedofil főnökének áldozatát rávette, hogy vonja vissza a vallomását. Balog Zoltán exminiszter nyomására Novák kegyelmet adott neki, büntetésének maradékát eltörölték, így szabadult. 

K. Endre esete különleges: amiatt, mert véletlenül nyilvánosságra került, és amiatt is, amilyen társadalmi-politikai hatása lett. Meg azért, mert K. Endre az eddig nem cáfolt információk szerint úgy kapott kegyelmet, hogy azt a felterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter nem javasolta, majd amikor Novák Katalin mégis megadta a kegyelmet, a miniszter nem vétózott, hanem ellenjegyezte azt. 

Júliustól ez a miniszteri felelősségi kör eltűnik, a minisztérium kegyelmi főosztályával együtt. Ezentúl a Sándor-palota kezeli és készíti elő az államfőnek a kegyelmi aktát, benne a büntetőeljárás részleteiről és a kegyelmet kérő indokairól. Viszont hiányzik majd a miniszter támogató vagy elutasító javaslata, amit persze eddig sem volt kötelező figyelembe vennie az államfőnek, de talán segített neki a döntésben. 

A rendszerből júliustól hiányzik még egy fontos elem, a miniszteri ellenjegyzés. A döntésért az erkölcsi felelősséget eddig az államfő, a politikai felelősséget viszont az ellenjegyzéssel egy kormánytag, az igazságügyi miniszter viselte. Az ő ellenjegyzése nélkül eddig hiába írta alá az államfő a kegyelmet, az nem léphetett életbe, vagyis a miniszter lényegében felülírhatta az államfő akaratát. 

Az, hogy a miniszter nem ellenjegyez egy kegyelmi döntést, igen ritka – éppen erre hivatkozva törölték el ezt a kontrollmechanizmust az Alaptörvény-módosítással. Az elmúlt szűk 35 év alatt csak egy ilyen eset volt. Még 1998-ban Göncz Árpád adott kegyelmet a vesztegetés miatt elítélt Agrobank-vezér Kunos Péternek, de a döntést az Orbán-kormány minisztere, Dávid Ibolya nem ellenjegyezte.  

Az sokkal gyakrabban fordulhatott elő, hogy a miniszter nem javasolta az államfőnek a kegyelmet, ám ő mégis megadta azt. Arról, hogy hány esetben írta felül a miniszteri javaslatot az államfő akarata, nincsenek hivatalos statisztikai adatok. Ha lennének, azt is tudnánk, hogy hány, K. Endre esetéhez hasonló kegyelmi ügy volt, ahol a tárcavezető az aggályai ellenére végül meghajolt az államfő akarata előtt. 

Idetartozik, amiről már a HVG korábban is írt: törvénymódosítókkal zárták le a Novák és Varga bukásához és a NER politikai kríziséhez vezető kegyelembotrány után indult politikai célzatú jogalkotási folyamatot, amelynek Orbán az Alaptörvény-módosítással nyitott utat, és amit az új „gyermekvédelmi” törvény elfogadása zárt le: 

Egyéni kegyelmet amúgy 1990 óta adhat a mindenkori köztársasági elnök. Az elsőt, még ideiglenes államfőként, Göncz Árpád adta, az utolsó halálraítélt büntetését enyhítve életfogytiglanra. A halálbüntetés eltörlése óta a végrehajtási típusú államfői kegyelemmel főleg a büntetési idő csökkenthető, de adható – bár ez jóval ritkább – eljárási kegyelem is, amellyel egy még el nem ítélt vádlott kap „tiszta lapot”. 

A rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, Göncz Árpád volt egyébként minden idők legtöbb kegyelmi kérvényét jóváhagyó államfő. A legszigorúbb évében, 2000-ben 2,5 százalékos jóváhagyási arányt mutatott fel, a legmegengedőbb pedig első évében, 1990-ben volt, amikor az elé került kérelmek 22,4 százalékát hagyta jóvá. Az 1990 óta eltelt időben, 

tavaly év végéig összesen 30611 kegyelmi kérvény érkezett az államfőkhöz, és ők ebből 1687-et hagytak jóvá. 

A statisztikák szerint átlagosan évi 2-3 százalék között volt a pozitív kegyelmi döntések aránya. A negatív rekord Áder Jánosé: 2014-ben 753-ból 4 kérelmet hagyott jóvá, ami 0,53 százalék. Míg Sólyom László 2007-ben jóval többet, 1,67 százalékot hagyott jóvá, Schmitt Pál csonka elnöki ciklusának egyetlen teljes évében, 2011-ben a kegyelmi kérvények 1,68 százalékát bírálta el pozitívan. 

A kegyelembotrány miatt lemondó Novák ugyan a Göncz-féle 22,4 százalékos jóváhagyási rekord nyomába nem ért, de tavaly az elé kerülő kérelmek 8,97 százalékát pozitívan ítélte meg. Novák a másik típusú, eljárási kegyelemből is sokat írt alá: miután 10 éven át senki nem kapott ilyet, ő 2022-ben a Hunnia-per egyszerre hét vádlottjának kegyelmezett meg így. 

Novák Katalin tavaly egy másik rekordot is megdöntött. Ezt április 27-én állította be az egy nap alatt adott 22 kegyelemmel, amit a pápalátogatás miatt alkalmazott ilyen „széles körben” – ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa. Akkor még csak azt tudtuk, hogy köztük van a szélsőjobb ikonja, Budaházy György, ma már tudjuk, hogy köztük volt K. Endre is.