Év elején leállt az államfői kegyelmezés, azt pedig senki nem árulja el, előtte hányszor írta felül az elnök a miniszter javaslatát
Az idei első negyedévben egyetlen kegyelmi kérvényről sem döntött az államfő, sem Novák Katalin, sem Sulyok Tamás. Azt pedig sem az igazságügyi tárca, sem a Sándor-palota nem árulja el, eddig hány, a kegyelembotrányt kirobbantó K. Endrééhez hasonló eset volt, ahol a miniszter nem javasolta a kegyelmet, de az államfő mégis megadta.
Bár az év elején még nyoma sem volt a majd februárban kirobbanó, és a NER-nek az utóbbi évtized talán legnagyobb politikai krízisét okozó kegyelembotránynak, már akkor bekapcsolhatott valamilyen rejtett önvédelmi mechanizmus a Sándor-palotában, mivel egyetlen kegyelmi kérvényt sem bíráltak el januárban. Aztán februárban és márciusban sem, pedig közben az éppen a botrányba belebukó Novák Katalin lemondása után, március 5-én hivatalba lépett az új államfő, Sulyok Tamás.
Nincs kegyelem eddig 2024-ben
Aligha volt olyan év a rendszerváltás óta, hogy három hónapon, egy teljes negyedéven át egyetlen kegyelmi ügyben se szülessen semmilyen döntés a Sándor-palotában. Az idei biztosan ilyen év volt: leálltak, és egyáltalán nem hoztak döntést az első negyedévben. Az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának friss, hivatalos statisztikája szerint ugyanis
2024-ben, január 1-től március 31-ig senki nem kapott államfői kegyelmet, viszont senkinek a kérvényét sem utasították el.
Tavaly ilyenkor időarányosan már 110 kegyelmi kérvényen túl voltunk, vagyis akár most is parkolhat ennyi az államfői döntésre várva. Az elmúlt 20 év átlaga még több, évi 800 körüli kegyelmi kérvény volt. Igaz, az évek között nagy a szórás, 3-4-szeres különbség is előfordult: a csúcs a 2007-es 1378 darab volt, míg 2022-ben csak 367 kérelem volt.
Nem. De igen. Jól van akkor
Talán nincs olyan ember Magyarországon, aki ne tudná, hogy a kegyelembotrányt K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének adott – Ferenc pápa látogatására hivatkozó – államfői kegyelem robbantotta ki. Őt azért ítéltek el, mert a pedofil intézményvezető főnökének egyik áldozatát rávette, hogy vonja vissza a vallomását.
K. Endre ugyan nem követett el pedofil jellegű bűncselekményt, de egy pedofilt igyekezett törvénysértő módon mentegetni, miután pedig ezért megkapta a büntetését, Balog Zoltán exminiszter, református püspök lobbizásának hatására Novák Katalin kegyelmet adott neki, vagyis a büntetéséből hátralévő idejét eltörölték, így szabadult.
Az eset különleges. Azért is, mert kiderült, és a társadalmi-politikai hatása miatt is. Meg azért, mert K. Endre az eddig nem cáfolt információk szerint úgy kapott kegyelmet, hogy azt a felterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter nem javasolta, majd amikor Novák Katalin mégis megadta a kegyelmet, a miniszter nem vétózott, hanem ellenjegyezte azt.
Erkölcsi és politikai felelősség
Az államfői kegyelmezés ugyanis a nevével ellentétben egyáltalán nem csak a köztársasági elnökön múlik. Ez egy kétszereplős folyamat, amelyben a döntésért az erkölcsi felelősséget az államfő, a politikai felelősséget viszont egy kormánytag, az igazságügyi miniszter viseli – ez már nem sokáig lesz így, de erről majd később.
Jelenleg még az az évtizedes gyakorlat, hogy a kegyelmi kérvények – jellemzően az eljáró bíróságokon keresztül – első körben az Igazságügyi Minisztériumhoz futnak be, ahol külön főosztály foglalkozik velük. Itt összeállítanak egy aktát a kérelemhez, benne részletes háttérinformációkkal a büntetőeljárásról és a kegyelmet kérő indokairól.
Ezt az aktát az igazságügyi miniszter köteles továbbítani a Sándor-palotának, méghozzá döntési javaslattal, ami kétféle lehet: vagy javasolja a kegyelem megadását vagy kifejezetten nem javasolja. Ezt – mivel csak javaslat – persze az államfőnek nem kötelező sem figyelembe vennie, sem megfogadnia, a saját felelősségére hoz döntést.
Az államfőnek nincs indokolási kötelezettsége, nincs olyan rubrika az űrlapon, ahol ki kellene fejtenie, miért döntött így vagy úgy – akár a miniszter javaslatával szemben is. Csakhogy a rendszerben – számos más ország gyakorlatához hasonlóan – van egy beépített plusz kontrollelem, ez az államfői döntés igazságügyi miniszter ellenjegyzése.
Enélkül hiába írta alá az államfő a kegyelmet, az nem léphet életbe, vagyis a miniszter lényegében felülírhatja az államfő akaratát. Még akkor is, ha az egyéni kegyelmezés az Alaptörvény szerint az államfő kizárólagos joga, viszont – például a nagykövetek, miniszterek és rektorok kinevezéséhez hasonlóan – miniszteri ellenjegyzéshez kötött.
Mennyire gyakori a felülbírálás?
Az, hogy a miniszter nem ellenjegyez egy kegyelmi döntést, igen ritka. Az biztos, hogy 2010 óta nem volt erre példa, és 34 év alatt csak egy ilyen került nyilvánosságra. Még 1998-ban Göncz Árpád adott kegyelmet a vesztegetés miatt elítélt Agrobank-vezér Kunos Péternek, de a döntést az Orbán-kormány minisztere, Dávid Ibolya nem ellenjegyezte.
Az is előfordul, hogy a miniszter nem javasolja az államfőnek a kegyelmet, ám ő mégis megadja azt. Alapvető különbség, hogy ilyenkor a miniszter jogi-szakmai döntést hoz az előzetes javaslatával, az államfő pedig inkább érzelmit a végleges döntésével. Itt különül el az államfő erkölcsi, és a miniszter jogi felelőssége.
Arról, hogy hány esetben nem javasolta a miniszter felterjesztésében a kegyelmet, és hányszor írta ezt mégis felül az államfő akarata, nincsenek hivatalos statisztikai adatok. Ha lennének, tudnánk, hogy hány, K. Endre esetéhez hasonló kegyelmi ügy volt, ahol a tárcavezető az aggályai ellenére végül meghajolt az államfő akarata előtt.
A hvg.hu közérdekű adatigénylésben kérte ki a Sándor-palotától, illetve az Igazságügyi Minisztériumtól is, hogy éves bontásban hányszor továbbított a tárca nem javaslattal kegyelmi kérvényt az államfőnek, és ezek közül hányat hagyott mégis jóvá a köztársasági elnök. Egyik helyről sem kaptunk azonban értékelhető, érdemi választ.
A Sándor-palota azt írta, hogy bár mi olyan statisztikai adatot kértünk, amellyel nem lehet beazonosítani a konkrét ügyeket, mivel ez a statisztika is “döntés megalapozását szolgáló adat”, kiadása veszélyeztetné az államfő hivatalának “törvényes működési rendjét, feladata illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását.” Közölték továbbá, hogy
amúgy sincs ilyen adatsoruk, mert a döntéshozatal után ”a Sándor-palota a kegyelmi iratcsomagot visszaküldi az igazságügyért felelős miniszternek.”
Bár eszerint a minisztériumban megvan az összes akta, kérdésünkre a tárca sem közölt statisztikát, mondván: nem vezetnek ilyen kimutatást, adatokkal nem rendelkeznek. Egyébként – jelezték – a kegyelmi ügyekről annyi tudható, amit ők közölni szoktak: az évi összes kegyelmi döntés, és azon belül a megadott, illetve elutasított kérelmek száma.
Semmilyen kontroll nem lesz
Ahogy már írtuk, az Orbán-kormány elhatározásából és éppen a kegyelembotrány hatására hamarosan teljesen kontrollt vesztett lesz a rendszer. Kiveszik ugyanis a folyamatból a minisztériumot, annak kegyelmi főosztályát és magát a minisztert is, javaslattételestül és ellenjegyzésestül. Hétfőn már be is nyújtották az ehhez szükséges törvénymódosító-javaslatot:
Ennek a kontroll-mechanizmusnak a megszüntetéséről egészen az április 25-i kormányinfóig nem volt szó, akkor jelentette be mintegy mellékesen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány eltörli a köztársasági elnöki kegyelemnél mindeddig kötelező igazságügyi miniszteri ellenjegyzést. Kérdésünkre így indokolt:
Gulyás Gergely arra is hivatkozott, hogy az ellenjegyzés megtagadásának jogával eddig alig éltek a miniszterek, így erre a jogkörre nincs is szükség. Másrészt szerinte a mostani kegyelembotrányhoz hasonló nem tud a jövőben előfordulni, mert az ilyet jogszabály-módosítással ki fogják zárni, pedofilok nem kaphatnak államfői kegyelmet.
Gulyás arra is utalt, amiről a hvg360-on már írtunk: törvénymódosítókkal zárják le a Novák és Varga bukásához és a NER politikai kríziséhez vezető kegyelembotrány után indult politikai célzatú jogalkotási folyamatot, amelynek Orbán Viktor egy saját Alaptörvény-módosítással nyitott utat, és amit új “gyermekvédelmi” törvénynek hívnak:
Egyéni kegyelmet az államfő adhat 1990 óta, a rendszerváltás előtti államszocialista időszakban hasonló jogköre a Népköztársaság Elnöki Tanácsának volt. Az Elnöki Tanács ezzel a jogkörével élve a kiszabott halálos ítéletek egy részét enyhítette oly módon, hogy kegyelemből életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta át őket.
Az első, még ideiglenes államfőként Göncz Árpád által aláírt törvény az ’56-os események forradalom és szabadságharccá nyilvánítása volt, de az elnök aznap írta alá első kegyelmi határozatát is, az utolsó halálraítélt büntetését enyhítette életfogytiglanra. Mint mondta, “amíg én leszek, nem lesz kivégzés Magyarországon”.
A halálbüntetés eltörlése óta kegyelemmel főleg a büntetési idő csökkenthető. Belovai Istvánnak mintegy 20 évet jelentett, hogy 1990-ben Göncz kegyelemmel felfüggesztette az életfogytiglani szabadságvesztését, amire az USA-nak és a NATO-nak kémkedő katonatisztet 1986-ben ítélték – felfüggesztett életfogytiglanra azóta sem volt példa.
Bő 30 ezer kérelem 34 év alatt
A rendszerváltás utáni első, 10 éven át hivatalban lévő köztársasági elnök, Göncz Árpád volt minden idők legtöbb kegyelmi kérvényét jóváhagyó államfő. A legszigorúbb évében, 2000-ben 2,5 százalékos jóváhagyási arányt mutatott fel, a legmegengedőbb pedig első évében, 1990-ben volt, amikor az elé került kérelmek 22,4 százalékát hagyta jóvá.
Ráadásul az ő időszakában volt, 1991-ben volt minden idők legtöbb beérkező kérelme is, 1641 darab. Az 1990 óta eltelt 34 évben, tavaly év végéig egyébként összesen 30611 kegyelmi kérvény érkezett az államfőkhöz és ők ebből 1687-et hagytak jóvá – azt nem tudjuk, ebből hányszor mentek szembe az igazságügyi miniszter javaslatával.
A statisztikák szerint az elmúlt 34 év java részében évi 2-3 százalék között volt a pozitív kegyelmi döntések aránya. A negatív rekord Áder Jánosé: 2014-ben 753-ból 4 kérelmet hagyott jóvá, ami 0,53 százalék. Igaz, a 2002-2019 közötti 20 év pozitív rekordja is az övé: 2016-ban az elé kerülő kérelmek 4,44 százalékát hagyta jóvá és adott kegyelmet.
Ennél jóval kisebb számok is voltak azonban. Az egyik legsűrűbb évben, 2007-ben 1378 kérelem került Sólyom László elé, de ő ebből csak 23-at, vagyis 1,67 százalékot írta alá. Schmitt Pál ugyan a törvényeket mind aláírta, csonka elnöki ciklusának egyetlen teljes évében, 2011-ben a kegyelmi kérvényeknek csak 1,68 százalékát hagyta jóvá.
Több rekordot is döntött Novák
A kegyelembotrány miatt lemondó Novák Katalin volt amúgy Göncz Árpád után a legtöbb kegyelmet jóváhagyó államfő. A Göncz-féle 22,4 százalékos rekord nyomába ugyan nem ér, de Novák tavaly az elé kerülő kérelmek 8,97 százalékát pozitívan ítélte meg: 446 elítélt kérelméből 40-et hagyott jóvá (2004-ben volt utoljára több, 41 darab).
Novák évtizedes rekordokat döntögetett: utoljára Göncz idején, 1995-ben haladta meg a pozitív döntések aránya Novákét, mert 12,4 százalék volt. Novák a még el nem ítélt vádlottaknak adható eljárási kegyelemből is sokat írt alá: előtte 10 évig senki nem kapott ilyet, ő 2022-ben a Hunnia-per egyszerre hét vádlottjának kegyelmezett így.
Novák tavaly újabb rekordot is döntött. Ezt április 27-én állította be az egy nap alatt adott 22 kegyelemmel, amit a pápalátogatás miatt alkalmazott ilyen “széles körben” – ilyesmire a rendszerváltás óta nem volt példa. Akkor még csak azt tudtuk, hogy köztük van a szélsőjobb ikonja, Budaházy György, ma már tudjuk, hogy köztük volt K. Endre is.
Hogy az államfői kegyelemért folyamodók közül kik jártak szerencsével, és kik nem, azt nem hozzák nyilvánosságra. Ritka kivétel, amikor az elítélt ezt közli, még ritkább, amikor az államfő maga hozza nyilvánosságra, de Novák Katalin a Hunnia-per érintettjeivel például megtette. Néha azért az általános titkolózás ellenére kiderült pár konkrét eset:
- ’91-ben adott Göncz Árpád kegyelmet három, tisztjeik embertelensége ellen fellázadt sorkatonának, akiket a katonai bíróság elítélt, mert nem mentek őrségbe
- Az 1984-ben gyilkosság miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt katonatiszt, Sz. Zoltán Göncz kegyelmi döntésével 9 év után szabadulhatott
- A Horn-kormány idejében kegyelmezett meg Göncz annak az anyának, aki gyógyíthatatlan beteg, szenvedő kislányát segítette a másvilágra, a gyermek kérésére
- A 31 emberéletet követelő 1994-es szajoli vasúti katasztrófa ügyében 5,5 évre ítélt váltókezelő is Göncz kegyelmével szabadult, mielőtt letöltötte volna a büntetését
- 1998-ban Göncz döntésével szűnt meg a Farkas Flórián – akkor az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke – elleni gazdasági bűncselekmények miatti eljárás
- Göncztől kapott kegyelmet annak idején Gáspár Győző öccse, Gáspár Zsolt is, akit azért ítéltek el, mert 1995-ben halálra gázolt egy 60 éves nógrádmegyeri férfit.
- Simek Kitti 13 évesen, 2002-ben lőtte agyon alvó mostohaapját, aki bántalmazta és zaklatta őt – kétéves börtönbüntetésre ítélték, de Mádl kegyelmet adott neki.
- Egy másik fiatalnak is Mádl kegyelmezett meg: őt 2001-ben azért ítélték el, mert füves cigit szívott – kegyelemmel szabadulásáig ezért 15 hónapot ült.
- Az otthonszüléses ügye miatt két év börtönre ítélt Geréb Ágnes hiába fordult először Schmitthez, és Áder is csak másodszorra adott neki kegyelmet 2018-ban.
- Áder kegyelmet adott Jancsula Dezső pécsi tanárnak is, akit egy, az iskola előtt tiltott helyen cigarettázó, 16 éves fiú ügyében ítéltek el.
Van, aki 40 évet vár a kegyelemre
A köztársasági elnök háromféle kegyelmet adhat: eljárási, végrehajtási és mentesítési kegyelmet. Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód, ez azonban a gyakorlatban ritkán fordul elő. Ebben az esetben a kérelem felterjesztője a nyomozati ügyszakban még a legfőbb ügyész, a vádemelés után, de még a jogerős ítélet meghozatala előtt pedig az igazságügyi miniszter.
Ennél jóval gyakoribb a végrehajtási kegyelem, melynél a kérelmet az ítélet jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani. Egyéb intézkedés (például kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) elengedésére vagy mérséklésére, valamint a már teljes egészében végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedésére nincs mód.
A legtöbb kérelmező a második kategóriába tartozik: végrehajtási kegyelmet ad be, és börtön- vagy fegyházbüntetése felfüggesztését, a hátralévő büntetési idő törlését kéri. A harmadik kategória a mentesítés iránti kegyelmi eljárás, ami a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést jelenti – ez hasznos lehet mondjuk a büntetlen előéletet előíró állás betöltésénél. Általános szabály, hogy
ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód, viszont a kérelmezőnek lehetősége van újabb kérelmet benyújtania.
A kegyelmi eljárások körébe tartozik még a közkegyelem (amnesztia), de ezt nem az államfő, hanem az Országgyűlés gyakorolja törvény útján, és általában csak a csekélyebb súlyú, illetve gondatlan bűncselekményekre terjed ki. Emlékezetes, hogy 1991-ben Göncz javaslatára hoztak törvényt a taxisblokád résztvevőinek büntethetetlenségéről is – ez az amnesztia klasszikus esete volt.
A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltekre kötelező kegyelmi eljárás vonatkozik. Ezt a speciális jogintézményt az hívta életre, hogy miután az Orbán-kormány 2012-ben bevezette a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést (TÉSZ), az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az nem egyeztethető össze az embertelen bánásmód tilalmával, ezért
be kellett utóbb építeni a rendszerbe a speciális kegyelmi eljárást.
Ez úgy néz ki, hogy az elítéltről 40, szabadságvesztésben kitöltött év után összeállítanak egy kockázatelemzési jelentést, amit egy öt bíróból álló, eseti kegyelmi tanács megvizsgál, majd javaslatot tesz a miniszternek, aki az állásfoglalással egyező tartalommal felterjeszti a kegyelmi kérelmet az államfőhöz, aki saját belátása szerint dönt. Elutasítás esetén az eljárást a továbbiakban kétévente meg kell ismételni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
