A Triatlon Szövetség volt főellenőre fizethet beperelőinek amiért nyilvánosságra hozta a feljelentés szövegét

2023 májusában saját volt kollégái vitték a fogdába a miniszterelnökség előtti kordonbontás miatt Csőgör Péter exnyomozót, aki akkor azt mondta, részben a Magyar Triatlon Szövetségben végzett munkája miatt került bajba. Szerinte ennek oka, hogy 2019-ben feljelentette a szövetség akkori vezetőit, köztük az Orbán Viktor fogorvosaként ismert Bátorfi Bélát és tanácsadóját, Szűcs Lászlót, mert furcsa pénzmozgások alapján azt gyanította, hogy eltüntették a milliárdos állami támogatás egy részét.

Az érintettek tagadták a vádakat, és többen beperelték Csőgört, akinek a Kúria döntése alapján 16 millió forintot kellene kifizetnie jó hírnév megsértése miatt. Ő az Alkotmánybírósághoz fordult, és, mint mondta, meg sem áll Strasbourgig az igazáért.

Bár az úszásból, kerékpározásból és futásból álló triatlon nem a legismertebb sportág, de egy időben sok támogatást kapott, és ezek felhasználása nagy vitákat váltott ki.

Csőgör Péter a vita során a közösségi oldalára is feltette az általa tett feljelentés összefoglalóját, amivel az ott megnevezettek szerint megsértette a jóhírüket. A Kúria ezzel kapcsolatban az ellenőrző testületi elnököt elmarasztaló ítéletében kimondta, hogy a feljelentés önmagában nem valósíthat meg jogsértést, hiszen a megindult büntetőeljárásban kell tisztázni, hogy mi igaz és mi nem, de a hatósághoz címzett nyilatkozatot a hatóságon kívül más nem ismerheti meg. Ez a szabály a gyanúsított személyiségi jogait védi, hiszen a feljelentés tartalma hátrányosan befolyásolhatja a benne szereplő emberek társadalmi megítélését. Vagyis Csőgör nem hozhatta volna nyilvánosságra a feljelentést.

Szerinte viszont a dokumentumban értékítéletet fogalmazott meg és nem tényállítást. Nem azt állította, hogy a feljelentett a bűncselekményt elkövette, hanem azt, hogy annak gyanúja megalapozott.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben úgy foglalt állást, hogy „a feljelentés szövegének nyilvánosságra hozatala nem egyeztethető össze a véleménynyilvánítás szabadságával”, mert ez „a bűncselekmény-elkövetés sugalmazásával önmagában alkalmas az érintett emberi méltóságának sérelmére”. Vagyis a Csőgör Pétert elmarasztaló ítélet nem sértette a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogát, nem ütközik az Alaptörvénybe. Panaszát az Ab elutasította, tehát a sérelemdíjat ki kell fizetnie.

Ezzel egyedül Schanda Balázs alkotmánybíró nem értett egyet, aki különvéleményként leírta: „amíg a feljelentés a büntetőeljárás szempontjából egy hivatalos irat, a feljelentő szempontjából egy általa tett közlés. Maga a feljelentő a saját közlésével szabadon rendelkezik”, vagyis a leszavazott álláspont szerint ez belefér a szólásszabadság körébe.