Első olvasásra nehezen érthető kormányrendelet jelent meg arról az EU-bírósági ítéletről, amely az uniós jog megsértése miatt szabott ki pénzbüntetést. Hogy ez pontosan mit jelent, az a gyakorlatban fog kiderülni.

Egyelőre csak annyit lehet olvasni a Magyar Közlönyben, hogy „a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról”.

Az ítélet azt mondta ki, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól. Ezzel a kötelezettségszegéssel Magyarország a többi tagállamra hárít olyan feladatokat, amelyek pénzügyi vonatkozással is rendelkeznek, vagyis jogellenes magatartásával más államoknak okozott kiadásokat. Mivel e kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, az Európai Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi. Egyúttal az Európai Bizottság cáfolta, hogy ez migránsok kötelező befogadását jelentené.

Orbán Viktor miniszterelnök viszont azt mondta a Kossuth rádióban: azon gondolkodik, „hogyan oldjuk meg, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”.

A mostani rendelet bevezetése ugyanolyan fontos, mint a rendelkező része. Ez van benne: Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az Európai Unió külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését. Brüsszel mintegy 2 milliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak, ugyanis Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre. Ezekhez a terhekhez az Európai Unió érdemben nem járult hozzá, és a határait védő Magyarországgal szolidaritást nem vállalt. Magyarországgal szemben az Európai Unió intézményei éppen a határok hatékony védelme miatt indítottak politikai támadásokat és politikailag motivált jogi eljárásokat.

Ezért döntött úgy a kormány, hogy az ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról.