A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent, már júliusban előre jelzett, egy mondatból álló kormányrendelet kizárólag az eredetileg 2016-ban bevezetett szabályok hatályát hosszabbítja meg.

A menedékjogról szóló törvény szerint az ilyen válsághelyzet egy sor jogot ad az államnak, így például az érintettek elhelyezésére és fogva tartására szolgáló létesítmények építésével, telepítésével és üzemeltetésével összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat – az építésügyi eljárás, és kártalanítási eljárás kivételével – nem kell lefolytatni, és az ilyen épületek „nemzetbiztonsági célú sajátos építményfajtának minősülnek”.

Érdemes felidézni, mik az ugyanazon törvény szerinti feltételei az ilyen válsághelyzet kimondásának:

„Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja,

a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva – egy hónap átlagában a napi ezer főt, két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt meghaladja”,

továbbá ha ezen kívül „bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki”, amely a schengeni külső határ „védelmét közvetlenül veszélyezteti”, illetve amely a határsáv vagy valamely magyarországi település „közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el”.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó Tusványoson részletesen beszélt a déli határkerítésről, de sem ott, sem máskor nem mondott el olyan adatokat, amelyek szerint a törvényből idézett feltételek fennállnának.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az Orbán-kabinet 2015 ősze óta – területi hatályát 2016 tavasza óta az egész országra kiterjesztve – hosszabbítgatja. Ám miután a 2015-ös menekültválság csúcsán kitalált jogintézménynek a törvényben eredetileg felsorolt számait az élet nem tudta produkálni,  

a kormány egy ideje már a jogszabály más, a fent idézett harmadik gumiparagrafusára hivatkozva hosszabbít. 

Újdonság viszont, hogy eddig legalább indoklást, hivatkozást fűztek a hosszabbításhoz. Ha nem is túl konkrétat, mert ilyesmit, hogy „az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a hosszabbítás indokolt”. Most ennyit sem.