Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Jövő márciusig biztosan fenntartaná az Orbán-kabinet a 2015 őszén bevezetett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Ha ez megtörténik, akkor továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre Magyarországon.

Hat hónappal, 2025. március 7-ig meghosszabbítaná a kormány a Magyarország egész területére elrendelt, de szeptember 6-án lejáró tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – derül ki a kormány honlapjára feltöltött kormányrendelet-tervezetből

Ha ez megtörténik, akkor továbbra is háromféle rendkívüli helyzet lenne érvényben egyszerre Magyarországon: az ukrajnai háború és az energiaválság miatti veszélyhelyzet, valamint a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet. 

Utóbbit a kabinet a 2015 ősze óta – területi hatályát 2016 tavasza óta az egész országra kiterjesztve – hosszabbítgatja. Ám miután a 2015-ös menekültválság csúcsán kitalált jogintézménynek a törvényben felsorolt számait az élet nem tudta produkálni,  

a kormány már a jogszabály más gumiparagrafusaira hivatkozva hosszabbít. 

Eddig legalább indoklást, hivatkozást fűztek a hosszabbításhoz. Ha nem is túl konkrétat, mert ilyesmit, hogy „az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a hosszabbítás indokolt”. Most ennyit sem. 

Ahogy arról korábban írtunk, a hosszabbítást a kormány a „fokozódó migrációs nyomással” szokta indokolni, hivatkozva a rendőrség statisztikáira. A rendőrség három részadatot összeadva számítja „Az illegális migráció alakulása” című adatait: 

  • a megakadályozott tiltott határátlépések száma,  
  • a feltartóztatott, majd az IBH-kapun (ideiglenes biztonsági határzár) átkísértek száma,  
  • az elfogott, előállított, eljárás alá vontak száma. 

A rendőrség által közölt három különböző adat közül csak a mindig legkisebb értékű, az elfogott, előállított és végül eljárás alá vontak száma lehet egészen pontos, a többinél egy ember többször is szerepelhet a statisztikában, mivel nincs dokumentáció. Elképzelhető például, hogy az IBH-kapuhoz egy nap többször is visszakísérnek valakit. 

A megakadályozott határátlépések száma is csalóka, hiszen ez annyit tesz, hogy „elriasztják” a határkerítés túloldaláról átjutni próbálkozót, vagyis extrém esetben akár óránként is rákiabálhatnak ugyanarra az emberre, hogy menjen onnan, így pedig egy ember lehet akár tucatnyi „eset” is ebben a statisztikában. 

A bevándorlás miatti, most meghosszabbítani tervezett helyzet válsághelyzet, amely nem keverendő össze a veszélyhelyzettel, és ebből kettő is hatályban van: az ukrajnai háború miatti és az elszálló energiaárak miatt elrendelt energia-veszélyhelyzet. 

Nagyon fontos különbség, hogy a válsághelyzetnél minőségileg más a veszélyhelyzet, hiszen a veszélyhelyzet az Alaptörvény szerinti különleges jogrendi kategória, rendkívüli kormányzati jogosítványokkal, amivel nemcsak él, vissza is él a kormányzat, erről a tavalyi, egyéves évfordulón írtunk:

Egyéves a háborús veszélyhelyzet, amit arra használ a kormány, amire esküdözött, hogy nem fogja

Bő egy éve, május 24-én éjfélkor lépett életbe az új különleges jogrend, a háborús veszélyhelyzet. Addig a Covid-járvány miatt volt, azóta az ukrajnai háború miatt van ilyen. Egyikre sem lett volna igazán szükség, de közös bennük, ami miatt mégis életbe léptek: biankó felhatalmazás a kormány szinte bármilyen döntésére.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!