Csak nem árulja el Karácsony Vitézynek, hogy mi alapján adott 200 milliós prémiumot a fővárosi cégvezetőknek

Pedig Vitézy levélben is kérte.

  • hvg.hu hvg.hu
Csak nem árulja el Karácsony Vitézynek, hogy mi alapján adott 200 milliós prémiumot a fővárosi cégvezetőknek

“Milyen dokumentumok, milyen teljesített célkitűzések alapján kaptak 200 millió forint prémiumot a fővárosi cégvezetők Karácsony Gergelytől júliusban? Két hónapja nem tudjuk a választ, pedig már július közepén kértem, hogy “az összes ma jutalmazott cégvezető feladatkiírását és a teljesítési igazolást az alátámasztó dokumentumokkal együtt hozza nyilvánosságra” a főpolgármester. Nem tette meg.”

-írja Vitézy Dávid szombat délelőtti Facebook-posztjában.

A főpolgármester-választáson alulmaradt Vitézy azt írja, megválasztott fővárosi képviselőként levélben is kérte a fentieket Karácsonytól, konkrétan a 2023. és 2024. évre vonatkozóan kitűzött prémiumcélokat hivatalosan meghatározó dokumentumokat, a teljesítményértékeléseket, az azok elbírálását alátámasztó dokumentumokat, melyek alapján Karácsony a kifizetés mértékét megállapította. Vitézy kezdeményezte, hogy a jövőben ez a tájékoztatás évről-évre rendszeres és automatikus legyen. Azt írja, levelére nem érkezett válasz.

Vitézy felemlegeti, hogy a BKV vezérigazgatójának célkitűzéseit csak decemberben fogadták el, és úgy tűztek ki célokat számára, hogy azokat addigra már rég teljesítette – ez a gyakorlat pedig már nem teljesítménybérezés.

“Láttam a korábbi reakciókat a főpolgármester DK-s, MSZP-s, párbeszédes szövetségeseitől, hogy ez “jogszabályi kényszer”, “benne van a szerződésükben”, “jár nekik”. Ha így van, akkor a prémiumcélokat kitűző, és azok teljesülését értékelő dokumentumok gondolom mindezeket alátámasztják. Ha ez ilyen könnyen tisztázható, akkor miért titkolja mégis ezeket a főpolgármester immár két hónapja?”

-teszi fel a kérdést Vitézy, majd azzal zárja posztját, hogy az októberben kezdődő új közgyűlési ciklusban a hallgatás és a titkolózás nem fog tovább menni.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.