Ha a jelenlegi elvándorlási tendencia folytatódik, akkor megnehezedik a bírói munka a Fővárosi Törvényszéken (képünkön), és romlik az ítélkezés hatékonysága és időszerűsége – mondta egy hétfő délelőtti háttérbeszélgetésen Tatár-Kis Péter, a törvényszék elnöke, aki éppen ezért elengedhetetlennek nevezte a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelését.

Nem a Fővárosi Törvényszék az első, amely felszólal a megalázóan alacsony fizetések miatt. Osvald Csilla, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) újraválasztott elnöke múlt heti küldöttgyűlésükön beszélt arról, hogy a 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot. Korábban a hvg.hu is írt arról, hogy az alkalmazottak elvándorlása és a rossz munkakörülmények miatt több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak nagyjából 230 ezer forintot visznek haza havonta.

A probléma oka, hogy a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapot 2022 óta nem emelték, miközben ugyanebben az időszakban rekordokat döntött az infláció Magyarországon.

Tatár-Kis Péter az adatokat is ismertette, ezek szerint 2022. január 1-jén 2450-en dolgoztak a törvényszéken, idén szeptember 30-án pedig 2256-an.

A Fővárosi Törvényszéken jelenleg összesen 678 bíró dolgozik, az ország összes bírójának 25 százaléka, hozzájuk az első félévben 173 ezer ügy érkezett, ez az országos ügyérkezés több mint 28 százaléka. Bár a bíróság ügyhátraléka folyamatosan csökken, a leterheltség hatalmas:

egy kerületi büntetőbírónak átlagosan 76 ügye van folyamatban, ami 60 százalékkal több az országos átlagnál.

Ha összességében nézzük, az elmúlt két és fél évben „mindössze” 18 fővel csökkent a bírák létszáma, viszont a kerületi járásbíráké (2022. január 1-je és 2024. szeptember 30-a között) 358-ről 334-re esett, ami 6 százalékos változás. A legnehezebb helyzetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság van, ott 196-ról 176-ra csökkent a létszám, ami közel 10 százalék.

Az igazságügyi alkalmazottak esetében még rosszabb a helyzet, az ő létszámuk 9,3 százalékkal csökkent; a legtöbben a jegyzők közül mennek el, az ő számuk 1148-ról 1016-ra csökkent, ami 11 százalékos mínusz.

Új tendencia, hogy folyamatosan csökken a jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok száma, 2022 óta 124-en távoztak, és közülük csak 42-ből lett bíró.

Az ő nettó fizetésük 28 éves koruk körül alig több mint nettó 300 ezer forint, ennyi pénzért egyre kevesebb a jelentkező, és sokan már a próbaidő alatt távoznak.

Tatár-Kis kiemelte: a dolgozók száma tovább már nem csökkenthető a mutatók romlása nélkül. Belső átcsoportosításokkal, túlmunka engedélyezésével most még eleget tudnak tenni feladataiknak, de egyre nehezebb a méltatlanul alacsony bér miatt távozók helyére új dolgozókat felvenni.

A háttérbeszélgetésen Szabó Judit, a törvényszék büntető kollégiumának vezetője elmondta: több olyan változás is történt az elmúlt időszakban, ami gyorsította az ügyeket, ilyen például, hogy márciustól már nem kötelező úgynevezett nagytanácsban, három bíróval tárgyalni bizonyos ügyeket, és hogy egyes esetekben tárgyalás nélkül lehet büntetővégzést hozni. A belső kapacitások átszervezésével jelenleg el tudják végezni a munkát, de a digitális állampolgárság bevezetése jelentős terhet fog róni a bíróságra, ehhez pedig további dolgozókra van szükség.

Németh Andrea, a polgári kollégium vezetője szerint náluk az érkező ügyek száma stabilan 2400 körül van elsőfokon és 7-8 ezer másodfokon, bonyolultságuk azonban nőtt, mert a törvényszéken összpontosulnak a legnehezebb ügyek.

Orosz Gabriella, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője arról beszélt, hogy a gazdasági élet hatással van a kollégium munkaterheire, bizonyos ügytípusokban kizárólagos hatásköre van a Fővárosi Törvényszéknek, de emellett is folyamatosan nő az érkező ügyek száma. A többletmunkát belső átszervezéssel próbálják feldolgozni.