A 7600 fős igazságügyi alkalmazotti kar 60 százalékának a nettó fizetése nem haladja meg a 290 ezer forintot – mondta Osvald Csilla, a Bírósági Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) újraválasztott elnöke az érdekképviselet küldöttgyűlésén.

Több igazságügyi alkalmazott egyébként még ennél is kevesebbet keres. Korábban a hvg.hu is írt róla, hogy több közép-magyarországi bíróság lassan a működésképtelenség határára kerül, annyi igazságügyi alkalmazott mondott fel a megalázóan alacsony fizetések miatt. Különösen tragikus a helyzet a jegyzők esetében, akik több év tapasztalattal is csak 220-230 ezer forintot visznek haza havonta. Ezért van olyan, aki a bíróság helyett inkább boltba ment dolgozni.

A probléma oka, hogy a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapot 2022 óta nem emelték, miközben ugyanebben az időszakban rekordokat döntött az infláció Magyarországon.

A BDSZ küldöttgyűlésén elhangzott az is, hogy a szakszervezet határozottan kiáll az Országos Bírói Tanács, az OBH, a Kúria és a Magyar Bírói Egyesület közösen kialakított javaslata mellett. Ennek része 2024. január 1-jétől a bírói alapilletmény 35 százalékos emelkedése, továbbá hogy 2025. március 1-jétől a bírói illetményalap a nettó átlagkereset 150 százaléka legyen. Emellett véleményük szerint szükség van a bérek emelése mellett az igazságügyi bértábla átalakítására is, valamint javasolják a bírói illetményalap 10 százalékát kitevő, igazságügyi alkalmazotti pótlék bevezetését is, ez körülbelül havi 60 ezer forintot jelentene dolgozónként.

Ezzel a gyorssegéllyel “meg tudnánk tartani a kollégákat” – mondta Osvald Csilla, aki szerint a pótlék május 1-jei visszamenőleges bevezetése mindössze 3,4 milliárd forintos költséget jelentene.

Senyei György, az az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az eseményen úgy fogalmazott, teljes mértékben jogosak az igazságügyi dolgozók béremelési igényei, ehhez pedig remélik „a jogalkotó megértő közreműködését”. Mint mondta, a havi bérek összege jogalkotási kérdés, de az OBH a lehetőségei szerint biztosítja a béren felüli juttatásokat és ígéretet tett arra, hogy az idén is lesz év végi pluszjuttatás. Senyei szerint kezelni kell az eltérő leterheltségből fakadó problémákat is.

Balogh Márk, a szakszervezet alelnöke – aki maga is bíróként dolgozik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon – arról beszélt, az elmaradt illetményemelés miatt elvándorlási spirál alakult ki a PKKB-n, Közép-Európa egyik legnagyobb bíróságán. Mindent megtesznek, hogy tárgyalás ne maradjon el, emiatt átcsoportosítással próbálják a kialakult helyzetet kezelni, de ez további elvándorlást generál. Példaként említette, hogy a csoportjukban a korábbi öt ügyintézőből már csak egy maradt. Megjegyezte: a létszámhiány miatt egyes esetekben késve készülnek el jegyzőkönyvek, elhúzódnak a perek, amivel az állampolgárok bírósághoz fordulásnak joga sérül.

A küldöttgyűlésen Mettner Andrea, a BDSZ segélyezési bizottságának elnöke is felszólalt. Ő azt mondta, míg korábban a hosszabb táppénzes időszakok, nagyobb krízishelyzetek miatt kérték a segélyt a dolgozók, most már a kisebb krízisek megoldásához, például háztartásigép-cseréhez kérik a szakszervezet segítségét. Idén már 1,3 millió forintot fizettek ki támogatásként.