Karácsony Gergely főpolgármester 2023 áprilisában jelentette be, hogy megtagadja a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás befizetését az államkasszába. Ősszel hivatali hatalommal való visszaélésnek nevezte, hogy a Magyar Államkincstár 5,6 milliárdot inkasszózott a fővárostól. De az intézkedést 2023 végén a Kúria megerősítette.

2024 tavaszán újra kezdődött a vita, és Karácsony kijelentette: „Ma Budapest finanszírozza az államot, és nem fordítva”. Az Állami Számvevőszék egyik jelentésére hivatkozott, amely szerint „A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét”.

A fővárosi önkormányzat pert indított az állammal szemben, és az azt tárgyaló bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz. A Fővárosi Törvényszék Tóth-Lakos Fruzsina Anna vezette tanácsa szerint az Alaptörvénybe ütközik az államháztartási törvénynek az a pontja, amely megengedi, hogy az Államkincstár kamatostul beszedje az önkormányzatoktól a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást, az annak kiszámítását szolgáló képlet pedig a helyi önkormányzatok Magyarországon törvénnyel kihirdetett Európai Chartájával ellentétes.

A törvényszék szokatlanul keményen fogalmazott az Ab-nak írt levelében: „a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre [azaz Budapestre] vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”. Nem áll arányban a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásával.

A fővárosi önkormányzat azt is kifogásolta, hogy az Államkincstár az inkasszóról nem hoz hatósági döntést, mondván, hogy ez automatikusan kötelessége, pedig ezt csak az érintett bevonásával lefolytatott tisztességes eljárásban meghozott, szabályszerűen közölt és megindokolt határozat alapján tehetné. Az önkormányzat enélkül semmilyen jogát nem tudja érvényesíteni.

Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben azt írta az Ab-nak, hogy „a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel”. A nemteljesítés köztartozásnak minősül, és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezésekre magában az Alaptörvényben előírt 90 napos határidőt túllépve, 236 nap után döntött. Az elutasító határozat indoklása, amely többször hivatkozik a pénzügyminiszter véleményére, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájából azt idézi, hogy „a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai nem függetleníthetőek a nemzeti gazdaságpolitika által meghatározott keretektől”. Ugyanakkor az Ab nem tartja feladatának azt vizsgálni, hogy „a törvényhozás által biztosított bevételi források megfelelően biztosítják-e a feladatok ellátásának gazdasági feltételeit”.

A Számvevőszék jelentéséből az Alkotmánybíróság azt a következtetést vonta le, hogy „bár a felperes [a Fővárosi Önkormányzat] költségvetési helyzete az ÁSZ szerint pénzügyileg fenntarthatatlan, 2023-ra nézve nem volt kimutatható a nettó befizetői pozíciónak és az előbbi helyzetnek az ok-okozati összefüggése a költségvetés struktúráját tekintve, jóllehet az utóbbi években a költségvetési gazdálkodása egyre inkább elnehezült, miközben a szolidaritási hozzájárulás progresszívan emelkedett”. A szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Chartában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával, amikor „az Alkotmánybíróság eszköztárával is mérhetővé válik a finanszírozási rendszer súlyos aránytalansága’, de nem csak egy évet kell nézni.

Ami az Államkincstár szerepét illeti: „a beszedési megbízással érvényesíteni szándékozott fizetési kötelezettség jogalapjáról és összegszerűségéről nem hoz hatósági döntést, amelynek meghozatala során az önkormányzat gyakorolhatná tisztességes hatósági eljárásból következő ügyféli jogait. … Ez alkotmányjogi szempontból azért aggályos, mert amint a szolidaritási hozzájárulást informálisan kiveti a Kincstár, azt az önkormányzattól vagy levonják a nettó finanszírozásban, vagy követelésként beállítják a beszedési megbízásba” az önkormányzat akaratától függetlenül. De ez „önmagában nem sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, ugyanis nem zárja ki azt, hogy a Kincstár az érintett önkormányzat ügyfélkénti bevonásával a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog tartalmát kielégítő eljárást folytasson a beszedési megbízás benyújtását megelőzően”. Itt az Ab visszadobja a labdát a Fővárosi Törvényszéknek: neki kell megállapítania, hogy ez az elvárás érvényre jut-e.

Mindezek alapján az Ab elutasította a bírói kezdeményezést. Különvéleményt egyik alkotmánybíró sem nyújtott be.