Rejtély, ki engedélyezte a vasúti átjáró lezárását, amikor Szijjártóék megtekintettek egy építkezést
Minden lehetséges illetékes hárította a felelősséget.
hvg.hu
Tíz kilométert kellett kerülniük egy kiskőrösi vasúti átkelőnél október 9-én az arra tartóknak azért, hogy Szijjártó Péter és Mészáros Lőrinc megtekinthesse és felavathassa a Budapest–Belgrád vasútvonal helyi szakaszánál az utolsó sínszál lerakását, a helyszínt ugyanis az esemény miatt lezárták.
ANépszavamegpróbálta megtudni, hogy ki adott utasítást a lezárásra, de mindenki hárította a felelősséget.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) azt felelte, „a helyszínen területzárást, közforgalmi korlátozást nem alkalmazott, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól ilyen intézkedés végrehajtását nem kérte”.
A megyei rendőrség is elhatárolódott a lezárástól: „A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság sem saját, sem a TEK kezdeményezésére nem hajtott végre területzárást”.
A MÁV-tól a lap azt kérdezte, hogy ki kezdeményezte a vasúti átjáró lezárását, maga a vasúttársaság döntött így, vagy az egyik kivitelező, a Mészáros érdekeltségébe tartozó V-Híd önhatalmúlag zárta le az utat. Erre többszöri megkeresésükre sem kaptak választ.
A biztonsági őröket foglalkoztató Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. nem válaszolt a megkeresésre.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Demokratikus Koalíció politikusának, Vadai Ágnesnek az írásbeli kérdésére válaszolva azt közölte: „Tájékoztatom, hogy az esemény során a Terrorelhárítási Központ a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló rendeletnek megfelelő személyvédelmi feladatokat látta el”. Vagyis az ügyben a belügyi államtitkár azt a TEK-et említette, amely legelőször tette világossá: semmi köze a vasúti átjáró lezáráshoz.
Korábban megírtuk, hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal hitelszerződése titkos, az idei költségvetési törvény pedig ezt a kiadást nem nevesíti.
Hosszú távon fenntarthatatlan a 400 milliárd eurós hiány az Európai Unió és Kína közti külkereskedelmi forgalomban – fakadtak ki tavaly a 2022-es, rekordméretű deficitet kommentálva az uniós vezetők. A kapcsolatokat nem akarjuk visszaszorítani, de a kockázatokat mérsékelni kell – tették hozzá. Fellépésük annyiban nem volt haszontalan, hogy 2023-ban szerényebb, 291 milliárd eurós deficit jött össze.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.