Karácsony szerint a kormány nem a béke költségvetését nyújtotta be, hanem az önkormányzatok elleni háborúét
A főpolgármester úgy számol, hogy jövőre közel 100 milliárd forintot kéne Budapestnek befizetnie az államkasszába.
hvg.hu
„2025-ben teljes padlássöprést tervez a kormány az önkormányzatoknál” – reagált Karácsony Gergely főpolgármester arra, hogy hétfőn Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a jövő évi tervezetet.
Bár a kormány szerint „békeköltségvetésről” van szó, a főpolgármester úgy látja, ez az önkormányzatok és főleg a főváros elleni folytatott pénzügyi háború költségvetése. Mint írja, a kötelező állami feladatok ellátásáért az önkormányzatoknak adott forrásokat érdemben nem növelik, sőt, ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor gyakorlatilag csökkentik.
A védelmi kiadásokra többet szánt volna a kormány, ha Donald Trump veszít az amerikai elnökválasztáson. A pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé kellő óvatosság mellett az új lehetőségek költségvetése.
„A fővárosnak jövőre közel 100 milliárd forintot kéne a saját bevételeiből befizetnie az államkasszába, és ha ez még nem lenne elég, akkor további kb. 15 milliárddal kell hozzájárulnia a járások számára nyitott pályázati alaphoz.”
Na és melyik az az egyedüli település, amelyik nem pályázhat ezekre a pénzekre? Kitaláltad: Budapest
– írja Karácsony és megjegyzi, hogy az önkormányzatok saját forrásaira kivetett sarcokat a kormány drasztikusan növeli a 2025-ös költségvetéssel.
A főpolgármester hivatkozik arra is, hogy Magyarországon minden illetékes állami szerv, így a bíróság, az Állami Számvevőszék és még az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a fővárost sújtó állami megszorítások veszélyeztetik a fővárosi önkormányzatra bízott feladatok ellátását, ezt csak a kormány nem képes felfogni.
Az Alkotmánybíróság októberben döntött a szolidaritási adó befizetéséről szóló vitában, arról azonban nincs szó, hogy egyértelműen a fővárosnak adott volna igazat. A fővárosi önkormányzat ugyanis még korábban pert indított az állammal szemben, az azt tárgyaló bíróság fordult az Ab-hoz, szerintük ugyanis az Alaptörvénybe ütközik az államháztartási törvénynek az a pontja, amely megengedi, hogy az Államkincstár kamatostul beszedje az önkormányzatoktól a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást. A Fővárosi Törvényszék megjegyezte, a hozzájárulás kiszámítását szolgáló képlet a helyi önkormányzatok Magyarországon törvénnyel kihirdetett Európai Chartájával ellentétes.
Az Alkotmánybíróság elutasította a bírói kezdeményezést, és visszaküldte a Fővárosi Törvényszékre arra hivatkozva, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint „a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai nem függetleníthetőek a nemzeti gazdaságpolitika által meghatározott keretektől”. Azt pedig az Ab nem tartja feladatának azt vizsgálni, hogy „a törvényhozás által biztosított bevételi források megfelelően biztosítják-e a feladatok ellátásának gazdasági feltételeit”.
A főváros azonban úgy látja, még nem vesztették el az ügyet, mert több ponton az ő álláspontjukat támasztja alá az Alkotmánybíróság, erre utalt keddi bejegyzésében is Karácsony, azt írta ugyanis, hogy a testület „legutóbbi döntése értelmében folytatódik a bírósági per, amiben megvédik a főváros érdekeit”.
Az Alkotmánybíróság ugyan nem hirdette ki győztesnek a Fővárosi Önkormányzatot a szolidaritási hozzájárulásról szóló, Budapest számára jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű jogvitában, de Kiss Ambrus főigazgató a HVG-nek azt mondta, több ponton mégis nekik adtak igazat a kormánnyal szemben, és az ügy még nincs lezárva.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
A nemzetgazdasági minisztérium szerint a szolidaritási adót be kell fizetnie a fővárosnak, és amúgy is téves volt a bíróság döntése a fővárosnak kedvező azonnali jogvédelemről.