Varga Mihály elárulta, mitől békés a 2025-ös békeköltségvetés

Négy nehéz éven vagyunk túl – mondta a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat országgyűlési benyújtása alkalmával Varga Mihály pénzügyminiszter. Pandémia, háború, az amerikai elnökválasztás rizikója – sorolta a tárcavezető. Ezért nyújtják be most ősszel a büdzsét, szakítva a korábbi gyakorlattal.

A nemzetközi környezet persze továbbra is bizonytalan, háború van. De a kilátások biztatóbbak a kormány szerint. Donald Trump győzelme és az európai politikában elindult változások bizakodásra okot adó fejlemények.

3+1 dolog, ami kedvező Varga szerint:

• Elindult a gazdasági növekedés idén. Éves átlagban növekszik a gazdaság teljesítménye, bár nem olyan mértékben, mint amire korábban számítottak. (A kormány az idei évet eredetileg 4 százalékos növekedéssel tervezte, a friss előrejelzés szerint ez 0,8 százalék lehet.)
• Nőnek a reálbérek.
• Érzékelhető a fogyasztás bővülése.
• Nemcsak az Orbán-kormány bizakodik, hanem a nemzetközi intézmények is, amelyek prognózisokat adnak. EU-élmezőnybeli teljesítményt várnak a magyar gazdaságtól.

Világos célokat jelöl ki a kormány. Visszaállítják a gazdaságot az elmúlt évtized magas növekedési pályájára. Legfontosabb, hogy emelkedjenek a bérek, és növekedjenek a vállalkozások.

A miniszter öt elemet emelt ki az irányok közül.

• Az egyik a családok támogatásának kiemelt célként folytatása.
• A vállalkozások (főleg a kkv-k) megerősítése.
• Megvédik a rezsicsökkentést, még ha más formában is, mint a korábbi években.
• Megőrzik a nyugdíjak értékét.
• Az ország fizikai biztonságát garantálni kell. Az illegális migrációtól.

Varga Mihály szerint kellő óvatosság mellett ez az új lehetőségek költségvetése, békeköltségvetés. Központban az építkezés áll. Mások az irányok, mint az idei évben. Fegyelmezett, fiskális cél a hiány és az adósság további csökkentése.

A kormány 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal tervez. Reményeik szerint 2026-ban már 3 százalék alatt lehet. A 3,4 százalékos GDP-növekedés a legtöbb elemző szerint reális 2025-re. A kamatkiadások GDP-arányos szintje 3,8 százalékra csökken 2025-ben. Ez nagyobb mozgásteret jelent.

A részletek kapcsán a pénzügyminiszter ezt mondta:

• A honvédelem kiadásai elérik a GDP 2 százalékát. 1753 milliárd forint lesz számszerűen.
• Határvédelem költségei 800 milliárd forint alatt mozogtak az elmúlt években, jövőre plusz 40 milliárd jut erre. 
• A rendvédelemre 88 milliárd forint plusz idénhez képest.
• 3754 milliárd jut összesen a családok támogatására, ez 2024-hez képest 440 milliárdos plusz.
• A családok helyzetét javítja a rezsivédelem fenntartása. 886 milliárd forint jövőre. Megszűnik a rezsivédelmi alap. De a rezsitámogatási tételek bekerülnek a tárcákhoz. 
• Nyugdíjakra 7200 milliárd megy majd. 655 milliárd forinttal több, mint idén. Lesz 13. havi nyugdíj, ez 535 milliárd forint önmagában. 3,9 százalékos inflációval egyező nyugdíjemelés.
• Oktatás 3875 milliárd forint. Közel 500 milliárddal több, mint idén.
• Egészségügyre 3715 milliárd forintot szán a költségvetés.
• A költségvetési helyzet javulását jelzi, hogy a különadók kivezetése folytatódik. A légitársaságok és a gyógyszergyártók adója és a távközlési adó csökken. A reklámadó felfüggesztve marad.
• 100 milliárd forint a központi tartalék. A tárcák fejezeti tartalékai biztosítják a gazdálkodás biztonságát. Fegyelmezett gazdálkodással elég lesz – véli a pénzügyminiszter.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy hosszú távon nem kívánnak változtatni a tavaszi benyújtás gyakorlatán. Vagyis ha minden jól megy, 2025-ben újra tavasszal állítják össze és nyújtják be a 2026-os büdzsét.

Azt illetően, hogy az új Trump-kormány mennyiben javítja Magyarország lehetőségeit, a miniszter szerint érdemes megvárni az új amerikai elnök hivatalba lépését. A kapcsolatokat új alapokra helyező javaslatcsomagot most állítják össze. A kettős adóztatási egyezmény visszaállítása fontos, ezen eddig is dolgoztak.

Arról, hogy mennyiben lett volna más a költségvetés, ha nem Trump nyeri az amerikai elnökválasztást Varga annyit árult el, hogy

a védelmi kiadások szintje például magasabb lett volna.

A HVG kérdésére a miniszter elárulta, hogy

az idei költségvetést már nem módosítják.

Kellő mozgástér van az idei 4,5 százalékos hiánycél teljesítéséhez. A piacok számára meggyőző volt a 4,5 százalékos új hiánycél bejelentése tavasszal. A kormány számára természetesen nagyon fontos, mi szerepel a törvényben – mondta a miniszter arra reagálva, hogy a törvényben 2,9 százalékos hiánycél szerepel, nem pedig 4,5 százalékos.