„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, így az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ugyanakkor az egyetem vezetése elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között és felelősségteljesen éljen ezzel a jogával” – közölte az egyetem.
Fleck Zoltán jogszociológus egy tiszás rendezvényen kifejtette, hogy a választás után az államfő a vesztes párt vezetőjét is felkérheti kormányalakításra, de szerinte ezt a választók nem hagynák annyiban. Kijelentései között elhangzott: „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”. Erre reagált a hétvégén Sulyok Tamás. A köztársasági elnök Fleck szavait alkotmánysértőnek és erőszakra buzdítónak nevezte, hozzátéve: „Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel”.
„Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” – vetette fel Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Fleck Zoltán a HVG-nek elküldött viszonválaszában tisztázta, mire gondolt pontosan: „mi történik akkor, ha az ellenzék megnyeri a választást, de Orbán nem veszíti el a hatalmát, mert a rezsim szolgálatára kiválasztott káderei ezt akadályozzák, ahol tudják”. Itt példaként hozta Fleck, hogy
ilyen, ha a köztársasági elnök visszaél hatalmával, és nem a legnagyobb parlamenti frakciónak ad kormányalakítási megbízást – ezt ugyanis jogszabályok nem tiltják, csak íratlan demokratikus szokásrend és politikai felelősség.”
Az ügyben a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt közölte, hogy alapvető erkölcsi, jogi normákkal megy szembe Magyarország közjogi méltóságának megfenyegetése. „Ilyet következmények nélkül senki sem tehet. Különösképpen nem egy olyan jogi végzettségű egyetemi oktató, akinek a jogot ismernie kell, hiszen oktatja is, az erkölcsöt pedig legalább egyetemének etikai normái szerint be kell tartania”.
Ezek után az ELTE rövid közleményében Fleck Zoltán nevét nem említve azt írta: „Akár a magánjellegű szakmai megnyilvánulások során is követelmény annak szem előtt tartása, hogy a nyilatkozatok a társadalom szélesebb körének figyelmére tarthatnak számot és azok formálhatják egyes emberek magatartását.
Ezért az egyetem vezetése elutasítja és elhatárolódik attól, hogy akár a politikai magánvélemény részeként közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más „zsarolása” vagy „fenyegetése” javasolt politikai eszközként jelenjen meg az egyetemi polgárok nyilatkozatában.
Különösen igaz ez egyetemi hallgatók oktatásában és a szélesebb társadalmi vélemény formálásában részt vevő egyetemi oktatók esetében” – tették hozzá.
