Fleck Zoltán válasza az államfőnek: „Magyarország már régen nem jogállamként működik, politikai hiba nem készülni az ennek megfelelő reakciókra is”

Válaszolt Sulyok Tamás államfő dorgáló reakciójára Fleck Zoltán jogász, akinek élénk vitát váltott ki a köztársasági elnök lehetséges, 2026-os választás utáni politikai mozgását elemző kijelentése.

  • HVG HVG
Fleck Zoltán válasza az államfőnek: „Magyarország már régen nem jogállamként működik, politikai hiba nem készülni az ennek megfelelő reakciókra is”

„Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat?” – szegezte a kérdést Sulyok Tamás köztársasági elnök a minap Fleck Zoltánnak, miután a jogász egy tiszás rendezvényen kifejtette, hogy a választás után az államfő a vesztes párt vezetőjét is felkérheti kormányalakításra, de szerinte ezt a választók nem hagynák annyiban.  

Fleck kijelentései között elhangzott: „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”. Erre reagált a hétvégén Sulyok Tamás. A köztársasági elnök Fleck szavait alkotmánysértőnek és erőszakra buzdítónak nevezte, hozzátéve: „Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel”. 

Sulyok Tamás dorgálása után Bayer Zsolt ki is rúgatná az ELTE oktatóját

Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst, akit már előzőleg az államfő is bírált „ alkotmánysértőnek és erőszakra buzdító” kijelentése miatt.

Sulyok kommentárjára Fleck a HVG-nek elküldött viszonválaszában reagált. Az ELTE-n oktató jogász tisztázta, mondatai mit is jelentenek: „mi történik akkor, ha az ellenzék megnyeri a választást, de Orbán nem veszíti el a hatalmát, mert a rezsim szolgálatára kiválasztott káderei ezt akadályozzák, ahol tudják”. Itt példaként hozta Fleck, hogy 

ilyen, ha a köztársasági elnök visszaél hatalmával, és nem a legnagyobb parlamenti frakciónak ad kormányalakítási megbízást – ezt ugyanis jogszabályok nem tiltják, csak íratlan demokratikus szokásrend és politikai felelősség.” 

Fleck azzal folytatta: „Az autokrácia egyik sajátossága, hogy felbomlása azért kiszámíthatatlan, amiért a működése is: nem tartja magát semmilyen demokratikus normához. Jó, ha számolunk néhány olyan eshetőséggel, amely kívül van a plurális demokráciák szokásos működésmódján. Választási csalások, hatalmi visszaélések, közjogi manipulációk, választási eredmények megkérdőjelezése stb.”  

Fleck Zoltán kijelentései miatt tiltakozik a köztársasági elnök

Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat? – írta posztjában Sulyok Tamás.

Szerinte ebbe a körbe tartozik az általa felvetett eshetőség is az államfő által adott kormányalakítási megbízásról. Kijelentette: „Magyarország jelenleg már régen nem jogállamként működik, és nincs olyan demokratikus tényező, amely így tekintene rá. Ebből az következik, hogy politikai hiba nem készülni az ennek megfelelő reakciókra is.” Megjegyezte, örömmel fog csalódni, ha mégsem így lesz.  

Vajon karba tett kézzel kell egy esetleges ellenzéki győzelem esetén nézni, hogy a diszkrecionális jogköreivel (szabad belátásával) operáló funkcionáriusok azt teszik majd, amit eddig: betöltik a rezsim fennmaradásának elősegítését és a maguk által létrehozott szabályokra mutogatnak, amit mindenkinek be kell tartania.”  

– kérdezte Fleck, és úgy folytatta: „A választásokat általában a modern autokráciák is megrendezik, hacsak nem látják másként elháríthatatlan veszélynek hatalmuk elvesztését. Egy másik, demokratikus szellemmel aligha vádolható jogász (volt alkotmánybíró!) már bejelentette azt a közjogi megoldást, ami az Orbán rezsimet és a NER-t minden választási eredmény ellenére stabilizálná.” Itt Pokol Béla ötletére utalt:  

Megkerülhető a parlamenti választás eredménye? Vad tervek az egyik oldalon, kétségek az ellenzéki térfélen

Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?

A miniszterelnök ráadásul kijelentette, hogy sem a Tiszát, sem a DK-t nem engedik hatalomra – emlékeztetett az államfőnek küldött válaszában Fleck arra, amit Orbán Viktor mondott Tusványoson. A miniszterelnök ott úgy fogalmazott: „Eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen.” 

Orbán Viktor tusványosi beszédének tíz legfontosabb gondolata

Donald Trump amerikai elnök mintájára nagy (great) nemzetstratégiát hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében: ennek lényege, hogy Magyarország ismét gazdag és erős lesz. A kormányfő szerint koncentrikus Európát kell kialakítani annak megfelelően, hogy ki milyen erősségű szövetséget akar a többi tagállammal.

„Semmi radikálisat nem állítok, amikor azt mondom, hogy politikai eszközök vannak a jogilag nem szabályozott terekben. Ha a rezsim szolgálatának politikai logikái érvényesülnek a demokratikus elvek és íratlan szabályok helyett, akkor a demokratikus elvek védelme is politikai logikát igényel. Ez az a pont, amikor kézzelfoghatóvá, könnyen érthetővé válik, hogy a jogállam miként szorul rá a demokratikus elvekre és a demokratikus rend miért kívánja meg a jogállami korlátokat. Nem tehetünk úgy, mintha például a köztársaság elnökének pozícióját betöltő személyt megbízható demokratikus és jogállami szellem hatná át” – zárta az államfőnek címzett válaszát Fleck Zoltán.

(Nyitóképünkön Fleck Zoltán. Fotó: Máté Péter)