A múzeumok sanyarú jelenéről hívott össze gyűlést a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) Üzemi Tanácsa, miközben Demeter Szilárd elnök egy elegáns visegrádi szállodában a “múzeumok jövőjéről” elmélkedett egy konferenciáján. A gyűlés végén tiltakozásul fekete ruhában vonultak fel a dolgozók a Nemzeti Múzeum főlépcsőjére, mintegy gyászolva anyaintézményüket.
“Ez az első eset, hogy a Üzemi Tanács gyűlést szervezett, most már sajnálom, hogy nem éltünk ezzel a lehetőséggel, és megelégedtünk a körímélekkel, így nem történt volna meg, hogy valaki azt érezze aggasztónak, hogy egy intézmény dolgozói beszélgetnek egymással” – mondta Kuti Klára, a Nemzeti Múzeum Üzemi Tanácsának elnöke a Múzeumkertben tartott hétfői demonstráción, a meg nem nevezett “valaki” elnevezéssel vélhetően Demeter Szilárd intézményvezetőre utalva. “Biztos vagyok benne, hogy azokat is képviseljük, akik csak lélekben vannak velünk, akik még szoronganak. A legfontosabb, hogy van néhány ember, aki azt gondolja, hogy egy ekkora intézmény csak akkor működik, ha beszélünk egymással. Az Üzemi Tanácsnak ugyanis joga van párbeszédet folytatni a munkáltatóval.” Majd felidézte az eddigi kudarcaikat: “Utoljára augusztusban küldtünk levelet párbeszédet kezdeményezve a munkáltatónak, most azt a választ kaptuk, hogy a nyári szabadságok alatt erre nem volt lehetőség.” A mai napig nem tudják, hogy mi van az intézmény SZMSZ-ében (amit a hírek szerint a miniszter ma aláírt), ugyanis legutóbb 2024. december 23-án kaptak egy tervezetet, amit 15 napjuk volt véleményezni, azóta sem kaptak visszajelzést. Kuti Klára beszélt arról is, hogy 2021 óta nem emelkedtek a fizetések, miközben ötvenszázalékos infláció volt, egy éve nem dolgozták ki az életpályamodellt, nem fizetik ki a szociális segélyeket. Arra szólította fel a munkáltatót, hogy tegyen eleget adatszolgáltatási, tájékoztatási, és konzultációs kötelességének.
Kuti Klára a demonstráción
Veres Viktor
Az demonstráció előzménye az volt, hogy Demeter válaszra sem méltatta az Üzemi Tanács augusztus 11-én kelt levelét, melyben egyebek mellett béremelést sürgettek a hét, korábban független, majd egybevont intézmény dolgozói. A demonstráció hírére aztán péntekre egyeztetésre hívta az Üzemi Tanácsot, ma reggel 8 órakor történt találkozó azonban sikertelen volt, Kuti Klára beszédében azt mondta:: “Meghallgattuk azt, amit egy éve hallgatunk”.
A HVG birtokába kerül levél megjegyzi, hogy a Nemzeti Múzeumban felsőfokú végzettséggel, sőt PhD-val rendelkező muzeológusok és restaurátorok „átlagbére nettó 300–350 ezer forintot tesz ki, ezzel szemben az év első felében a költségvetési szektorban 466 ezer forint volt a nettó átlagkereset, míg a diplomás-mediánbér nettó 393 ezer forint volt.” A pedagógusok 2024. januári bérrendezése nyomán pedig óriásira nyílt a szakadék az azonos végzettségű muzeológusok és a tanárok között (mintegy nettó 430-440 ezer forint a kezdő pedagógusbér). A levélben sérelmezik, hogy Demeter Szilárd az elmúlt egy év során semmit nem javított az általa is „gyalázatosnak” nevezett fizetéseken. Jelentős változásra nem sok esély van, hiszen a jövő évi központi költségvetésben az MNMKK személyi juttatásokra szánt kerete mindössze 4,5 százalékkal nő.
Regionális összehasonlításban is hátul kullog a Magyar Nemzeti Múzeum: a varsói Nemzeti Múzeumban 72 százalékkal, a Szlovák Nemzeti Múzeumban 36 százalékkal keresnek többet a dolgozók – hangsúlyozza a levél.. „Mivel a múzeum takarítása egy üzleti alapon működő cégnek lett kiszervezve, a munkaszobámat takarító alkalmazott többet keres, mint én” – ezt már az egyik megszólított munkatárs mondta lapunknak. Egy másikuk arról beszélt, hogy a mozit, színházat, könyvet már lehúzta a családi költségvetésből, “megelégednék azzal, hogy a családomat egy hétre le tudjam vinni a Balatonra”. Nem történt meg a Demeter által 2025. első félévére beígért egységes bérpolitika bevezetése sem, az úgynevezett muzeológus életpályamodell. Amire pedig szükség lenne, hiszen hatalmas bérfeszültségek vannak az egyes intézmények között. Míg a MNM-ban az átlagos bruttó bér 443 ezer forint, és az MNMKK állományának 66 százaléka bruttó 550 ezer alatti összeget keresett havonta, addig a Néprajzi múzeumban 713 ezer, a PIM-ben 840 ezer forint az átlag. (Cikkünk megjelenése után a PIM munkavállalói tanácsa jelezte, hogy az Üzemi Tanács levélben tévesen jelent meg a PIM munkatársainak átlagbére, az ő számításaik szerint ez a pótlékokkal együtt is 587 ezer forint, a Néprajzi Múzeuzm pedig azt jelezte, náluk 620 ezer forint az áltag. A tévedés onnan adódhat, hogy a Üzemi Tanács a teljes bértömeget osztotta le az alkalmazottak számával, ám ez nem ugyanaz, mint az átlagbér.) A bérfeszültséget csak fokozza a Nemzeti Múzeumban, hogy az igazgató, Zsigmond Gábor számos tanácsadót alkalmaz, akik a munkatársak szerint milliós fizetést kapnak. Mások szerint viszont csak két tanácsadó van, azok is adminisztratív munakörben.
„A Nemzeti Múzeum mára eljutott a működésképtelenség határára. Az összevonások nem olcsóbbá, hanem bonyolultabbá tették a rendszert, mindenhez a központ engedélye kell, illetve közbeszerzést kell kiírni” – mondja egy múzeumi dolgozó, hozzátéve: „Most ott tartunk, hogy a páratartalom-szabályozó és -mérő műszerekben nem tudunk ceruzaelemet cserélni, mert erre sincs pénz, de ha lenne is, a beszerzés hónapokig tart.”
Veres Viktor
Hasonló esetről számolt be nemrég lapunk a szintén Demeter birodalmához tartozó Országos Széchényi Könyvtárban is, ott a bürokratizált rendszer miatt a digitalizációhoz szükséges szoftverek licencének megújítása késett, sőt a fénymásolópapírból is kifogytak. Ezt a tényt, maga Demeter is elismerte. Miközben a kormány folyamatosan a nemzeti szuverenitásról, az ezt szimbolizáló nemzeti kultúráról beszél, valójában éhkoppon tartja az ezt kezelő intézményeket. Távozásra kényszerítették a Nemzeti Múzeum gazdasági vezetőjét, Zsurki Attilát, aki ebben a sanyarú időben is garancia volt a múzeum működőképességének a megőrzésre. Egyre élesebb a feszültség a múzeum igazgatója, Zsigmond Gábor és Demeter Szilárd között is, az igazgatónak a hírek szerint kezd elege lenni Demeter gyámkodásból. Nem csoda tehát, hogy az intézményből a rossz fizetések, a hozzá nem értő vezetés miatt egyre többen távoznak. A jelentős fluktuációról lapunk is beszámolt. A pénztelenség bizonyára nem tesz jót a kibervédelemnek sem, szintén lapunk írta meg, hogy nemrég súlyos támadás érte a Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetét.
Kiállításokra is alig van pénz, de a múzeumoknak ez az egyik legfontosabb funkciója láthatóan nem is érdekli Demetert, aki irodáját is Esztergomba helyezte, holott a múzeumok Budapesten vannak. De állítólag Esztergomban is ritkán tartózkodik, leginkább új hobbijának, a traktorozásnak szeret hódolni. A választásra időzített Attila-kiállításra sincs pénz, így a korábban, még a Nemzeti Múzeum előző vezetése által tervezett grandiózus, számos külföldi kölcsönzéssel kiegészített tárlatra Demeter a másik „zsebéből” a szintén általa vezetett Magyar Kultúráért Alapítványtól csoportosított át némi pénzt.
Nem ez az első eset, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ megfélemlített munkavállalói a tiltakozás mellett döntenek. Az Iparművészeti Múzeum munkatársai 2025. július 3-án „Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére” és „Műtárgy ≠ használati tárgy” feliratú pólókban fogadták az intézmény Jászberényi úti telephelyére látogató Lázár János építési és közlekedési minisztert. A néma demonstráció egyik célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra: a múzeum alkalmazottainak bérhelyzete tarthatatlan és méltatlan.
A Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM), az Iparművészeti Múzeumot, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK) magába foglaló szervezet, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) 2024-ben jött létre Demeter Szilárd kezdeményezésre, akit hamarosan az 1700 főt foglalkoztató közgyűjteményi kombinát élére neveztek ki. A múzeumok jól bevált brandje helyett jelentős pénzt költöttek arra, hogy bevezessék a senki által nem ismert MNMKK brandet.
