Egy hajléktalan nevére kiállított hamis meghatalmazással, a tulajdonos tudta nélkül adták el azt a gödöllői ingatlant, amelyet a károsultak 2023 óta próbálnak visszaszerezni – hangzott el az ügyben zajló per hétfői tárgyalásán.
Az elkövetők nagyjából ugyanazt a módszert alkalmazták, mint annak a budapesti nőnek az esetében, akinek a történetét júliusban mutattuk be, és akinek több száz millió forint értékű telkét nyúlták le ismeretlenek. Akkor felbéreltek egy nőt, aki nagyjából annyi idős volt mint a valódi tulajdonos, eljátszotta, hogy övé a telek, és egy ügyvéd jelenlétében eladta az ingatlant.
A mostani eset annyiban különbözött, hogy a gyanúsítottak – akik egy másik elkövetői körhöz tartoznak – egy hamis meghatalmazást írtak a valódi tulajdonos nevében, így egy hajléktalanként élő férfi eladhatta a 165 millió forintra értékelt gödöllői telket. Ezután
a kiszemelt vevő megvásárolta az ingatlant, majd néhány napon belül továbbadta azt valaki másnak, a földhivatal pedig mindkét változtatást gyorsan átvezette.
Az ügyben polgári per és büntetőeljárás is indult, kiderült ugyanis, hogy ugyanaz a bűnözői kör legalább 15 ingatlant szerzett meg hasonló módszerrel. A gyanúsítottak között ügyvéd is található, valakinek ugyanis az adásvételi szerződéseket ellenjegyeznie kellett.
A gödöllői teleklopás teljesen egyértelmű és jól visszakövethető, ennek ellenére a károsultak már több mint két éve nem tudják visszaállítani az eredeti állapotot. A hétfői tárgyalási napot is továbbiak követik majd, és mások mellett meghallgatják a csalókkal összejátszó ügyvédet, valamint azt a tanút is, aki a büntetőügyben tett vallomásában részletesen beszámolt a csalás folyamatáról.
Az eredeti állapot visszaállítása tehát késik, ami azért is érthetetlen az érintettek számára, mert a büntetőeljárásban már kirendeltek egy írásszakértőt is, aki megállapította: nem a valódi tulajdonos aláírása szerepel azon a meghatalmazáson, amely lehetővé tette az első adásvételt.
A HVG információi szerint az utóbbi években több hasonló esetet tárgyalt a bíróság, a 2000-es évek elején például már a Népszabadság is írt arról, hogy valakinek egy hamis adásvételivel egyszerűen ellopták a telkét. Ehhez akkoriban is csak egy álszerződésre, valamint ügyvédi közreműködésre volt szükség, azaz
hiába telt el azóta több évtized, ugyanazzal a módszerrel lehet értékes ingatlanokat ellopni.
A csalók módszere általában abban is hasonlít, hogy olyan telkeket, lakásokat szemelnek ki, amelyek – amellett, hogy értékesek – hosszú ideje elhagyatottak. A földhivatal ugyan küld levélben tájékoztatást az átírásról, de ha ez nem jut el a tulajdonoshoz, akkor évekig rejtve maradhat a csalás, addig pedig többször is gazdát cserélhet az ingatlan.
A gödöllői telek esetében a tulajdonosok az Egyesült Államokban élnek, és csak egy véletlennek köszönhetően szereztek tudomást a csalásról. Az ingatlanra ugyanis a megbízásukból az egyik szomszéd figyelt (ő kaszálta rendszeresen a területet), de az egyik nap váratlanul arról számolt be, hogy az utcában megállt mellette egy óriási terepjáró, az abból kiszálló férfi pedig azt közölte vele: megvette a telket.
Utólag kiderült, hogy a valódi tulajdonosok nem adtak semmilyen megbízást az eladásra, a csalók által lepapírozott adásvétel idején pedig az Egyesült Államokban tartózkodtak. Ráadásul
az első új tulajdonos – aki néhány napon belül továbbadta a telket másnak – később a Blikk cikke szerint gyilkosság áldozata lett.
Nagy Zoltán ingatlanjogász korábban a HVG-nek azt mondta: ha valaki hasonló csalás áldozata lesz, akkor fontos, hogy ne csak büntetőfeljelentést tegyen a rendőrségen, hanem indítson polgári pert is az ingatlan visszaszerzése érdekében valamennyi új tulajdonos ellen. A rendőrségi eljárás ugyanis egyrészt igen hosszú lehet, másrészt csak a polgári per eredményeképpen lehet semmissé nyilvánítani az ajándékozási vagy adásvételi szerződéseket. Egy általa vitt másik ügyben nagyjából háromnegyed év alatt tudták visszaállítani az eredeti állapotot.
A tulajdoni viszonyt megkérdőjelező pert bármeddig lehet indítani, de három év után már nehezebb intézkedni, az idő múlása pedig befolyásolhatja a bírósági ítéletet is.
Az érintettek általában azt is sérelmezik, hogy a földhivatal gyorsan vezette át a változtatásokat. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a kormányhivatal korábban azt írta: Soron kívüli eljárás esetén az ügyintézési határidő a jogszabály szerint legfeljebb 30 napra csökken, tavaly a gyakorlatban a kormányhivatal szerint átlagosan 5-10 nap volt az átfutási idő. Hozzátették: „A földhivatal – a bankokhoz hasonlóan és igénylés esetén, csekély éves díj ellenében – SMS-ben és emailben értesíti az ügyfeleit az ingatlanukat érintő eljárási cselekményekről, így a bejegyzés megtörténtéről is, ami segítheti az esetleges visszaélések megelőzését.”
