„Elég sok minden történt az igazságügyi kormányzás területén az elmúlt egy évben” – így vágott bele bizottsági meghallgatásába Tuzson Bence igazságügyi miniszter. A tárcavezető kiemelte: a minisztérium legfontosabb prioritása a versenyképesség, szerinte ebben a jogrendszernek, jogalkotásnak is fontos feladata van, ez határozza meg például azt, mennyire van túlbürokratizálva a vállalkozói szektor.
Tuzson elmondta, az uniós elnökség egyik legfontosabb feladata is az volt, hogy a versenyképességi szellemiséget átvigyék az uniós gyakorlat jogalkotásába, hiszen az EU jogrendszere annyira bonyolult, hogy ha egy befektető ide akarna jönni, mondjuk poharat gyártani, azt sem tudná, milyen szabályokat kell betartania.
Tuzson Bence meghallgatása az Igazságügyi Bizottságban
Fazekas István
Az igazságügyi miniszter szerint napjaink egyik legnagyobb kihívását a digitalizáció és a mesterséges intelligencia jelentik, így el kellett kezdeni ezeket bevezetni a jog területére is. Ennek részeként átalakítják a Nemzeti Jogtárat, Tuzson 2026 első negyedévére ígérte ennek az első publikus verzióját, amelybe már beépítették a mesterséges intelligenciát. „Releváns jogi választ fog adni az olyan mindennapi kérdésekre, mint például az, hogy »belejöttek a kocsimba oldalról, mit kell tennem?«” – ígérte a miniszter, hozzátéve, hogy a programba integrálják az önkormányzati rendeleteket és az uniós jogszabályokat is. Mint mondta, a későbbiekben ügyintéző funkció is kerülhet a Jogtárba.
Tuzson úgy gondolja, Magyarországon és az EU-ban nem az a legnagyobb probléma, hogy bonyolultak a jogszabályok, hanem hogy ezek rendszere nem átlátható, ebben érzi nagy segítségnek az AI-t. Ehhez képest úgy látja, az EU egyelőre félelemmel tekint a mesterséges intelligenciára, míg Amerika inkább lehetőséget lát benne, nekünk pedig az a dolgunk, hogy eszközként alkalmazzuk, kikötve, hogy a döntéseket mindig embernek kell meghoznia, különösen az igazságügy területén.
„Az biztos, hogy a jogászok munkája át fog alakulni, a kutatás például sokkal egyszerűbb lesz, de a kreatív jogászkodásnak mindig lesz helye”
– foglalta össze a miniszter, hogy mit vár a mesterséges intelligencia térnyerésétől.
Az elmúlt év eredményei között sorolta Tuzson a bírósági eljárások gyorsítását, illetve az erre bevezetett egyszerűsített per intézményét, vagyis azt, amikor a felek közös megegyezéssel akár 60 nap alatt eljuthatnak a jogerős ítéletig. A miniszter ugyancsak fontos lépésnek tartja, hogy az eljárások jelentős részében már csak egyszerűsített indoklást csatolnak az ítélet mellé, spórolva ezzel a bírósági munkán, részletes indoklást csak akkor kell adni, ha fellebbezne valamelyik fél.
A bírósági eljárásokat a kormány a többi között az úgynevezett vagyoni elégtétellel gyorsítaná, vagyis pénzbüntetéssel sújtaná a bíróságokat, ha nem tudják tartani a határidőket. Ez az egész szakmában nagy felháborodást okozott, sem a Kúria, sem pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem támogatja. Az Országos Bírói Tanács pedig az Alkotmánybíróságon támadta meg az új jogszabályokat, de nem járt sikerrel.
Tuzson úgy értékeli, nagyon jól halad a bírák és az igazságügyi alkalmazottak illetményemelése, melyet három lépésben valósítanak meg. Mint mondta, 2026. január 1-jétől emelik a béreket, a 2024-es szinthez képest a bírák átlagosan 48 százalékkal, a bírósági titkárok, fogalmazók 89 százalékkal keresnek majd többet, más tisztviselők bére pedig a duplájára nő. Mint mondta, szerdán tárgyalja az Országos Bírói Tanács (OBT) a 13. havi illetmény kérdését. Tuzson abban bízik, átmegy majd a javaslat, a költségvetési fedezet ehhez rendelkezésre áll.
Az viszont továbbra sem világos, hogy a kormány mi alapján beszél kétmilliós bírói átlagbérről, amikor adatok bizonyítják, hogy a tárgyaló bírák nagy többsége ennél jóval kevesebbet visz haza.
Az igazságügyi miniszter azt ígéri, jövő év elejére végre minden megyében működni fog áldozatsegítő központ, az ehhez szükséges utolsó kettőt (Salgótarján, Szekszárd) idén év végén, illetve jövő év első felében nyitják majd meg. „A büntetőjog hagyományosan arra koncentrál, hogy elkapja az elkövetőt, ezt sikerült átfordítani áldozatközpontú gondolkodásra” – mondta Tuzson, aki szerint ehhez komoly dogmatikai változásokra volt szükség. Emlékeztetett, az áldozatsegítő központokban pszichológiai támogatást, jogi tanácsadást, krízishelyzetben pedig akár anyagi segítséget is kaphatnak az érintettek, tíz év alatt már több mint 30 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget.
Az áldozatok támogatásának fontos eredményeként tartja számon, hogy míg korábban gyakran problémát jelentett, hogy a kirendelt védőket késve fizették ki, ma már 15 napon belül biztosan megkapják a díjazásukat. Tuzson szerint azzal a döntéssel is falakat törtek át, hogy bevezették az áldozatok meghallgatását azt megelőzően, hogy az elkövetőt feltételesen szabadlábra helyeznék, valamint fontos előrelépésnek tartja azt is, hogy a távoltartást erőszakos bűncselekmények esetében már nemcsak a büntetés idejére, hanem akár örök időre el lehet rendelni.
A kérdések között nem meglepő módon többször előkerült a Szőlő utcai botrány ügye, már csak amiatt is, mert Tuzson volt az, aki elkészítette a kormánytagok érintettségét kizáró vizsgálati jelentést. A DK-s Rónai Sándor emlékeztette, ugyanebben a jelentésben írta Tuzson, hogy fiatalkorú érintettje nem volt az ügynek, ugyanakkor a sajtóban ennek ellentmondó beszámolók jelentek meg. A tárcavezető elmondta, több eljárás is folyamatban van, és abban az ügyben, amiről ő beszélt, továbbra is ez a tényállás. Amikor a momentumos Szabó Szabolcs azt firtatta, milyen felhatalmazás alapján nézhetett bele Tuzson a nyomozati iratokba, elárulta, ezt külön jogszabályban rögzítették, amely további vizsgálatokat is lehetővé tesz számára, ha szükség lenne rá.
Tordai Bence az AI-videókkal kapcsolatban kérdezte Tuzsont, mert, mint mondta, gyerekcipőben sem jár még az ezzel kapcsolatos szabályozás. Azt szerette volna megtudni, gondolkodik-e azon az igazságügyi tárca, hogy mit lehet tenni azokkal az esetekkel szemben, amikor közszereplők szájába olyan szavakat adnak, amiket soha nem mondott ki. „Az, hogy valaki nem jogász, nem jogosítja fel arra, hogy csacsiságokat beszéljen. Amiket mondott, azok teljes csacsiságok” – válaszolt az igazságügyi miniszter, szerinte a kérdést már szabályozza a Btk., Tordai pedig tájékozatlan, hogy ezt nem tudja.
