Az Országos Bírói Tanács (OBT) szerint közjogilag érvénytelen az igazságszolgáltatásról szóló jogszabályok módosítása, mert az igazságügyi miniszter nem tette lehetővé az OBT mint testület véleményezési jogkörének gyakorlását, tehát elvonta az OBT-tag bírák Alaptörvényben rögzített feladat- és hatáskörét. A rövid határidők lehetetlenné teszik a testületi szerv állásfoglalását, mivel teljesen kivitelezhetetlen a testületi szerv jogszerű módon történő összehívása. Például 2025. április 4-én (pénteken) a munkaidő végén, 13 óra 34 perckor érkezett meg egy nagy terjedelmű előterjesztés, a véleményezésre nyitva álló – meghosszabbított – határidő 2025. április 17-e volt. Hiányoznak a véleményezési jog gyakorlásával összefüggő, a jogalkotási eljárást érintő alkotmányos követelmények és garanciák. Ezért az OBT az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg az említett törvényhelyeket.
Az OBT mint bírói önkormányzati szerv hatáskörének bővítését, önállóságának növelését az Európai Bizottság kényszerítette ki, és akkor írták bele a törvénybe, hogy az OBT véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét, sőt azt is, hogy ha ezt a jogszabály előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé, akkor az OBT az Ab-hoz fordulhat.
A mostani ügy előzménye, hogy az OBT tavaly novemberben az indexálás és automatikus emelés nélküli bírói bérrendezés fejében elfogadta egyebek közt azt, hogy egy bíró, ha kéri és ezt elfogadják, 70 éves koráig a pályán maradhasson, az alsó korhatárt viszont 35 évre emeljék; a járásbírók pedig a jövőben „mozgóbírók” legyenek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznának.
Decemberben az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ismét azt az eljárást választotta, hogy a zárószavazás előtti utolsó pillanatban írta át a tervezetet, amelyről már nem tartanak általános és részletes vitát, módosító indítványt pedig nem lehet benyújtani hozzá, és gyorsan beleírta az akkor tárgyalt törvénybe az Országos Bírói Tanács és az Igazságügyi Minisztérium vitatott megállapodásában szereplő bírói korhatáremelést is.
Csakhogy a szakma felháborodása miatt az OBT elnöke lemondott, a testület pedig érvénytelenítette az Igazságügyi Minisztériummal kötött megállapodást, amelyet szerinte a kormány megszegett.
Ezután nyújtotta be az új elnök, Pecsenye Csaba a jogorvoslati kérelmet, amelyet most az Ab elutasított. A testület szerint semmilyen jogszabály nem határozza meg, hogy mennyi időt kell hagyni a véleményezésre. Az Ab „nem azt vizsgálja, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős szerv által meghatározott, rendelkezésre álló határidő önmagában elegendő volt-e az OBT számára szakmai álláspontjának kifejtésére, hanem azt, hogy az OBT tudott-e igazolni olyan objektív körülményt, amely alapján megállapítható, hogy a véleményezési jogát a jogszabály előkészítéséért felelős szerv ténylegesen megsértette”. Az Ab szerint nem tudott, hiszen végül benyújtotta a véleményét, tehát „az OBT indítványban kifejtett érvelésével ellentétben a törvénymódosítás tervezetének véleményezése a rendes testületi ülés összehívása nélkül sem lehetetlenült el”.
Mivel az Alkotmánybíróság jogsérelmet nem tárt fel, a jogorvoslati kérelmet elutasította. A döntés egyhangúlag született, az előadó maga az új Ab-elnök, Polt Péter korábbi legfőbb ügyész volt.
