Pintér Sándor még mindig társakat keres a magyar egészségügy modernizálásához és az egészségügy politikai céljainak megvalósításához.
Motivált és tehetséges társakra van szükségem, azt szeretném, ha ebben a munkában segítenének nekem
– mondta Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.
A belügyminiszter több politikai célkitűzést is megfogalmazott, közülük az első igencsak ambiciózusnak tűnik a jelenlegi helyzetben. Azt szeretem, ha az ember a dobogó legmagasabb fokán áll – fogalmazott Pintér, majd hozzátette, hogy Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét tervezi felépíteni. Ehhez a miniszter szerint növelni kell a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, és biztosítani kell minden beteg számára a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Noha számos egészségügyi szakértő arról beszélt az elmúlt években, hogy az egészségügyi rendszer teljes központosítása nem vezet hatékonysághoz, Pintér továbbra is a centralizálásban hisz. Elhangzott, hogy egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert vezetnek be a kórházakban. Átalakítanák a személyzeti rendszert is, Pintér elmondta, hogy növelni kell valahogy a szakmai hatékonyságot.
A belügyminiszter szétválasztaná a szociális ellátást a gyógyító tevékenységtől. Eddig 9 olyan intézményt választottak le a kórházakról, ahol nem gyógyító tevékenység zajlott. „Ez az egyik legnehezebb feladatunk” – jegyezte meg. Több intézményben ugyanis szociális tevékenység is működik, példának hozta fel a kórházakban hagyott csecsemőket. Jelenleg országszerte 300 újszülött van, akiket nem vittek haza a szüleik, őket 2025. december 31. és 2026 március 31. között a nevelőszülőkhöz, illetve bölcsődei ellátásba helyeznék át.
Létrejött a kormányzati személyügyi rendszer is, ahol minden egészségügyi alkalmazott adata szerepel, és az is, hogy az adott szakembert milyen feladatokra lehet alkalmazni. Pintér elmondta, hogy a pandémia ideje alatt nagyon hiányolta, hogy nem volt egységes nyilvántartás az orvosokról, most viszont már van.
Pintér beismerte, hogy nincs elég háziorvos
„Jelen pillanatban nincsen elég háziorvos a rendszerben, nagyon sok a helyettesítés” – mondta Pintér, majd arról beszélt, hogy szükséges a háziorvosi kompetenciákat bővíteni, amihez megfelelő képzést is kell majd biztosítani. Az erről szóló új rendelettervezetet október végéig lehetett véleményezni.
A rendőrminiszter a háziorvosok hiányát részben azzal orvosolná, hogy az orvostanhallgatóknak előírna 3 hónap kötelező háziorvosi gyakorlatot. „Hátha időközben kedvet kapnak ehhez a területhez” – jegyezte meg. Megemlítette a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködésüket, amely során mobil háziorvosi rendelőkkel, telemedicina segítségével nyújtanak háziorvosi ellátást olyan hátrányos helyzetű településeken, ahol egyébként nincs alapellátás.
„Nagy ellenállás lesz” – vezette fel Pintér azt az újítást, hogy a háziorvosoknak a jövőben majd meg kell alaposan indokolniuk, hogy miért utalnak be kórházi ellátásra pácienseket. Ami az új egységes alapellátási ügyeleti rendszert illeti, arról Pintér sikerként beszélt, „a kezdeti nehézségek után nagy az elfogadottsága” – fogalmazott. Pintér szerint növelni kell az e-beutalók számát a jövőben, ugyanis jelenleg már 85 százaléka a beutalóknak e-beutaló, de a belügyminiszter szeretné, ha ez közelítené a 100 százalékot.
Az én lelkemhez közel áll az is, hogy aki a feladatát nem végzi el, azt szankcionáljuk is. Ettől nagyon óvnak engem, hogy ezt tegyem, azt mondják, hogy ez túl rendőrös gondolkodás
– mondta Pintér azzal kapcsolatban, hogy a betegek egy része még mindig nem jelenik meg az előre lefoglalt járóbeteg vizsgálaton. Pintér rendszeresen beszél az orvosok ellenőrzéséről is, ezúttal is megemlítette, hogy a járóbeteg-ellátásban 1964 rendelőből 53 százalékban nem volt betegellátás az első félórában, 719 esetben pedig az utolsó 30 percben. „Ezeken az arányokon javítani kell” – mondta, hozzátéve, hogy a belügyminisztérium minden segítséget megad az orvosok ellenőrzéséhez a beléptetőrendszerek telepítésével.
Ami pedig a kórházakat illeti: 16 intézmény 54 osztályán 710 orvos ellenőrzése során kiderült, hogy az orvosok 47 százaléka nem volt jelen munkaidőben.
Szó esett a kórházi várólistákról is, Pintér megemlítette, hogy a szürkehályog-műtétekben Magyarország nagyon jól áll, Európa első 3 országában áll a várólisták tekintetében. „Ehhez a műtéti díjazás emelésével járultunk hozzá és kikötöttük, hogy az összeg 80 százalékát az ellátást végzőknek adják” – mondta. Megjegyezte, hogy a CT-MR és ultrahangvizsgálatoknál már nem ilyen jó a helyzet. Ultrahangra jelenleg 30-38 napos várólisták vannak. Ezt szeretnék lecsökkenteni, ennek érdekében beszereztek 31 új gépet, de emelnék ennek a területnek a finanszírozását is. Pintér szerint az ultrahangvizsgálatok elvégzésébe be lehetne vonni a háziorvosokat is, azonban ezzel kapcsolatban nincs közös nevezőn az orvostársadalommal. Mindenesetre Pintér szerint bizonyos elővizsgálatokat rá lehetne bízni a háziorvosokra is. A belügyminiszter megemlítette az MR-CT vizsgálatok államosítását, ugyanis november elsejétől – részben – nem vásárol már az állam a magánegészségügyi szolgáltatóktól ilyen vizsgálatokat. Az államosítás során felvásárolták a magánszolgáltatók közkórházban működő gépeit, illetve újakat is vettek. Összesen 221 főt képeztek is arra, hogy az új géppark kezelése megoldott legyen.
Szóljon, aki bajban van
Pintér számtalanszor elmondta már, hogy attól, hogy valaki kiváló orvos, még nem jelenti azt, hogy jó kórházigazgató is. A főigazgatókat képezni kell, és mérni a teljesítményüket. „Mindent mérni kell, ami mérhető, vagy ha nem mérhető, akkor azzá kell tenni” – fogalmazott. A belügyminiszter vészjóslóan közölte, hogy már látta ezzel kapcsolatban az első mérések eredményeit. Azt mondta, nagy különbségek vannak a kórházak között. „Sokan kiesnek majd az NB I.-ből” – tette hozzá, ám további részleteket nem árult el. Beszélt arról is, hogy ellenőrizni kell egységesen, hogy a kórházakban a kiadott feladatok hogyan teljesítették, teljesítették-e egyáltalán. A kórházigazgatók teljesítményének mérésére hivatalosan bevezetnek majd egy indikátorrendszert, amely 31 indikátort fog tartalmazni, külön a vezetői képességekre vonatkozva, külön pedig az orvosi szakismeretre. Pintér egyébként nagyon hiányolja a kutatásokat a kórházakból. „A pandémia ideje alatt egyetlen javaslatot sem kaptunk az ágy mellől, hogy mi az, ami eredményes gyógyulásra vezetett” – mondta.
Ami a kórházi adósságokat illeti, elhangzott, hogy 230 milliárd forintot fordít az állam idén a kórházak adósságainak kifizetésére. Pintér arra kérte a kórházigazgatókat, hogy most november elején szóljon, aki úgy látja, az év végéig több adósságot fog felhalmozni a megengedettnél. „November eleje van, most jelezzék, ha valaki bajban van” – fogalmazott Pintér. Arról, hogy mire elég a kormány adósságrendezési segítsége, illetve mekkora eladósodás várható év végéig, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal beszélgettünk korábban.
