Hatalmas sikerként harangozta be múlt heti parlamenti meghallgatásán Tuzson Bence igazságügyi miniszter, hogy idén a teljes bírósági ágazat 13. havi illetményt kap. Kijelentésével azonban akad néhány probléma:
például az, hogy nem 13. havi illetményről van szó, és egyáltalán nem a kormány jóindulata miatt kapják meg a bírósági dolgozók
– ahogy arra az Országos Bírói Tanács (OBT) és a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) felhívták a figyelmet.
Tuzson Bence az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt úgy fogalmazott, hogy a javaslatot Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (OBH) terjesztette elő. Külön megemlítette az OBT szerepét is, amely szerdai ülésén tárgyalta az előterjesztést, és – ahogy azt a miniszter remélte – egyetértettek azzal, hogy a járásbírósági, törvényszéki, ítélőtáblai és az OBH-ba beosztott bírók év végi juttatást kapjanak. Ez körülbelül egy havi plusz pénzt jelent.
Innentől azonban nagyjából véget is ér Tuzson nyilatkozatának valóságtartalma.
Az OBT kedden közleményben reagált az igazságügyi miniszter szavaira, melyben úgy fogalmaznak: Tuzson Bence nyilatkozata „több pontatlanságot tartalmaz”, és összességében hamis látszatot kelt.
A testület szerint ugyanis
- a 13. havi illetmény több mint egy évtizede megszűnt bíróságon, és újbóli bevezetésére nincs kormányzati szándék;
- a mostani juttatás egyáltalán nem azonos a korábban törvényben szabályozott 13. havi illetménnyel, azzal azonosítani nem más, mint a közvélemény félrevezetése;
- az OBT csak a bírók tekintetében gyakorolhat egyetértési jogot, a bírósági alkalmazottak esetében nem.
Ami pedig a legfontosabb: a juttatás kifizetését az OBH és a bíróságok takarékos gazdálkodása teszi lehetővé, és nem külön a központi költségvetés biztosítja.
Vagyis nem a kormány jóindulatától függ.
Nem az OBT volt az egyetlen, amely élesen bírálta Tuzson Bence szavait. A múlt héten közleményt adott ki a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) is, szintén helyreigazítva az igazságügyi minisztert. Azt ők is kiemelték, hogy a pénz nem 13. havi fizetés, hanem év végi juttatás.
„Ezt úgy előadni, mintha törvény által előírt, minden évben járó 13. havi illetmény lenne, megtévesztő, nem felel meg a valóságnak. Ugyanúgy nem felel meg a tényeknek, mint ahogy az az állítás, hogy a bírák átlagfizetése 2 250 000 forint lenne” – emelték ki.
„A bírói függetlenség garanciája, hogy az igazságszolgáltatás dolgozóinak tisztességes, előre kiszámítható javadalmazása legyen, azonban a bírósági fizetések emelése az elmúlt évek inflációjának nyomába sem ér, inkább tekinthető egyfajta bérkompenzációnak, mint valós emelésnek. Továbbra is fennáll az a helyzet, hogy a bírósági rendszerben fennálló problémák kezelése kapcsán a kormányzat nem veszi figyelembe a szakmai szervezetek, de az Országos Bírói Tanács javaslatait sem” – tették hozzá.
Ahol sok, ott „nem ingyen volt”
Azt korábban már lapunk is többször megírta: egyáltalán nem igaz, hogy a bírák Magyarországon bruttó 2 millió forintot keresnek. Senyei György, az OBH elnöke a HVG-nek adott interjúban árulta el, hogy a havi bruttó bírói átlagbér járásbírósági bírák esetében 1 367 457 forint.
https://hvg.hu/360/20250926_Senyei-Gyorgy-OBH-elnok-birosagok-helyzete-interju
Bruttó kétmilliós összeget legfeljebb bírósági vezetők keresnek, valamint a kúriai bírák, miután Varga Zs. András kúriai elnök erről külön megállapodást kötött a kormánnyal, majd újévi köszöntőjében arról írt, hogy „a kiemelt bánásmódot nem ingyen” kapták.
Újabb elvándorlástól tartanak
Tuzson kijelentései és az úgynevezett „13. havi illetmény” azonban nemcsak a bírákat, hanem az igazságügyi alkalmazottakat is felháborította. Juttatás ugyan nekik is jár, de mivel mindenki az egy havi fizetésének megfelelő összeget, de minimum 550 ezer forintot kap, jelentős különbségek alakultak ki.
Bár a kormányaz igazságügyi alkalmazottaknak azt ígérte, hogy duplájára emelkedik majd a fizetésük, idén eddig csak 30 százalék emelés járt, amit az infláció lényegében el is vitt. Egy tapasztalt, több évtizede a pályán dolgozó jegyző ma körülbelül 380 ezer forintot visz haza havonta.
Ráadásul az igazságügyi alkalmazottak idén kevesebbet kapnak, mint tavaly, 2024-ben a jegyzők év végi juttatása bruttó 740 ezer forint volt. Egy évvel korábban, 2023-ban pedig mind a bírák, mind pedig az igazságügyi alkalmazottak bruttó 886 ezer forintot kaptak. Mindezt pedig egyre nehezebb munkakörülmények és növekvő ügyteher között. Különösen igaz ez a központi régióban, ahol már több járásbíróság komoly gondokkal küzd az akut jegyzőhiány miatt.
Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke augusztus elején levélben kért segítséget a többi törvényszék és az ítélőtáblák elnökeitől, annyira kevés a jegyző, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon már az erőforrásaik végére értek. Úgy tudjuk, hogy a problémák már Újpestre és Óbudára is egyre inkább kezdenek begyűrűzni.
https://hvg.hu/360/20250903_levelben-kert-segitseget-a-jegyzohiany-miatt-a-Fovarosi-Torvenyszek-elnoke
Forrásaink azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy ha a tendencia folytatódik, és továbbra sem kapnak segítséget, akkor januárban még több igazságügyi alkalmazott fog elvándorolni. A fővárosban és környékén ugyanis könnyű olyan munkát találniuk, amely sokkal többet fizet, mint a bíróságok. Hogy hogyan fogják pótolni őket, azt pedig senki sem tudja.
Nyitókép: Tuzson Bence az igazságügyi bizottság meghallgatásán november elején – Fotó: Fazekas István
