Egy tavaly év elején elkövetett, budapesti bűncselekmény miatt rendeltek be egy Szegeden élő nőt az óbudai rendőrkapitányságra tavaly nyáron. Az érintett, akit az esetről beszámoló 444.hu T.-nek nevez, nem tudta, mi lehet az a bűncselekmény, amelynek „elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként” kihallgatásra idézték, de telefonos érdeklődésére annyit elárultak neki, hogy a hatóság arcfelismerő rendszere azonosította.
T. egyedül jelent meg a rendőrségen, ahol kiderült, hogy egy ember nagyságú plüssmackó ellopásával gyanúsítják. Az esetről készült felvételből készült fotókat neki is megmutatták, ám szerinte ő és a nő, aki elvitte a méretes játékot, egyáltalán nem hasonlítottak egymásra. A rendőrök erre azt mondták neki, hogy az arcfelismerő program a rendszerükben szereplő igazolványképek alapján azonosította, és mivel ő volt az egyedüli azonosított, kötelességük volt behívni kihallgatásra.
T. oda a munkahelyén kiállított jelenléti ívekkel érkezett, amelyekkel igazolni tudta, hogy a plüssmackó ellopása idején 170 kilométerre volt Budapesttől. Onnantól tanúként folytatódott a kihallgatása. Azt állítja, a rendőrök szerint biztosan indítványozták volna a rabosítását és büntetőeljárást indítottak volna ellene, ha nem tudja dokumentumokkal bizonyítani a hollétét.
A lap megkeresésére a hatóság azt írta, hogy bár az idézés tárgya az „idézés gyanúsított részére” volt, a szövegben pedig terheltként hivatkoztak rá, „az eljárásban az ön által említett nőt a III. kerületi Rendőrkapitányság nem gyanúsította meg, gyanúsítottként nem hallgatta ki, és bűnügyi nyilvántartásba vételre sem került sor”, a tudomásukra jutott információk alapján azonban kizárólag tanúként hallgatták ki.
Január végén a Blikk számolt be egy hasonló esetről, akkor egy 19 éves férfit gyanúsított meg lopással a rendőrség az arcfelismerő szoftver által kimutatott egyezés alapján. Kiderült, hogy a rendszer tévesen azonosította a feltételezett elkövetőt, a család pedig repülőjegyekkel igazolta, hogy a fiatal a bűncselekmény idején Palermóban volt.