Az Országos Bírói Tanács azt kifogásolja, hogy a meglepetésszerűen meghozott veszélyhelyzeti rendelet anélkül módosítaná a bírósági eljárások szabályait, hogy előzetesen a bíróságok véleményét is kikérték volna erről. Márpedig az OBT erre irányuló hatáskörét már volt, hogy megvédte az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság semmisítse meg a kormány február 4-én hozott veszélyhelyzeti rendeletének a közigazgatási perek szabályaiba beleszóló, az önkormányzatok be nem fizetett szolidaritási hozzájárulásának azonnali inkasszálását engedélyező, valamint az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulással szembeni jogorvoslati lehetőségét megtiltó rendelkezéseit – kéri keddi beadványában a taláros testületet az Országos Bírói Tanács (OBT).
Emlékezetes, hogy a kormány azután hozott – az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva – rendeletet a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perek betiltásáról, hogy a Főváros közigazgatási perben kért jogorvoslatot a városra átlátható szabályok nélkül és álláspontjuk szerint aránytalanul kiszabott elvonással szemben.
Azt, hogy ezzel a kormány mennyivel túlterjeszkedett alkotmányos jogkörén, mutatja, hogy másnap a főváros által kezdeményezett pert tárgyaló Fővárosi Törvényszék is egyértelművé tette: nem hajlandó törölni a folyamatban lévő ügy soron következő ülését, mindössze egy későbbi időpontra elnapolta.
A független bíróságok működésébe történő ilyen direkt kormányzati beavatkozás jogi képtelenségéről ebben a cikkben olvashatnak részletesen:
Veszélyhelyzeti rendeletbe bújtatva fogott újabb jogállami mélyrepülésbe a kormány, amely egy visszamenőleges hatályú rendelettel szünteti meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket. Szakértők szerint a döntés olyan szinten Alaptörvény-ellenes, hogy még a jelenlegi Alkotmánybíróságnak is nehéz lesz kimondania az ellenkezőjét.
Az OBT elnöke, Pecsenye Csaba által jegyzett, Alkotmánybírósághoz beadott jogorvoslati kérelem érvelése azonban lényegében arra szorítkozik, hogy az egyik napról a másikra meghozott kormányrendelet úgy ír elő új szabályokat a bíróságok működése számára, hogy arról a bíróknak nem volt lehetőségük előzetesen véleményt alkotniuk a jogalkotó felé – márpedig erre az Alaptörvény által is védett joguk van.
A szükséges véleményezés elmaradása miatt a kormányrendelet három rendelkezésének megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Azét, amelyik szerint a közigazgatási perek szabályait a háborús veszélyhelyzet ideje alatt a kormányrendelettel együtt kell értelmezni. Azét, amelyik az önként be nem fizetett hozzájárulás azonnali inkasszálását engedélyezi a kormány számára. Végül azét, amelyik kerek-perec megtiltja, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékével és beszedésével kapcsolatban az önkormányzatok közigazgatási pert indítsanak vagy bármilyen jogvédelmet kérjenek.
A tavalyinál 10 százalékkal többet, majdnem 400 milliárd forintot von el idén önkormányzatoktól a kabinet szolidaritási hozzájárulásként, miközben továbbra sem látni, mely települések kapnak ebből a pénzből.
Nyitókép: Pecsenye Csaba (OBT)
