Az április 12-i választásra hét pártlistát jelentettek be, ám egészen biztos, hogy nem hét pártra fogunk tudni szavazni, legfeljebb hatra, de még esélyesebb, hogy csak ötre. Szombat esti ülése után a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hét bejelentett pártlistáról adott tájékoztatást, és ki is sorsolta a sorrendjüket a szavazólapon. Íme:
Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP)
Tea Párt Közösség
Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt)
Mi Hazánk Mozgalom
Demokratikus Koalíció
A Szolidaritás Pártja – Magyar Munkáspárt
Fidesz-Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt
Soha nem hallott még a listán szereplő Tea Párt Közösségről? Nem is találkozott az elmúlt két hétben, az ajánlásgyűjtés során választókerületében a Tea Párt egyéni képviselőjelöltjével vagy aláírásgyűjtő aktivistáikkal? Nem véletlen. A Tea Párt ugyanis csak papíron létezik, a kamupártok sorát színesíti és megjelenése a komolyan vehető pártok között csupán egy joghézagot kihasználó trollkodás, szavazni nem lehet rájuk. Azért nem,
mert országos listát csak az a párt állíthat, amelyik legalább 71 egyéni jelöltjének összegyűjt fejenként 500 érvényes aláírást, márpedig a Tea Pártnak egyetlen egyéni jelöltje sincs.
Így természetesen nem tudtak a jelöltjeiknek aláírásokat sem gyűjteni. Kihasználták viszont azt a törvényi lehetőséget, hogy lejelenthetnek egy országos listát – ezt megtették, van rajta 59 listás jelölt –, ezt pedig a választási szerveknek be kell fogadniuk. A következő körben aztán meg fogják állapítani, hogy a Tea Párt hiába szeretne, a 71 egyéni jelölt hiányában nem tud listát állítani, így nem is lehet rájuk listán szavazni.
Marad hat valószínűsíthető pártlista, de egy szereplő, a Munkáspárt–Szolidaritás nagyon billeg. A 36 évvel ezelőtt az MSZMP ideológiai örököseként megalakult Thürmer Gyula-féle Munkáspárt és a csak tavaly párttá alakult Szolidaritás alkotta baloldali választási szövetség esetében már az is csodaszámba menőnek tűnt, hogy sikerült 71-nél több egyéni jelölt ajánlásait összegyűjteniük és leadniuk. A külön és együtt is mérhetetlen támogatottságú pártok végül lejelentettek 82 jelöltet. Ezzel
úgy tűnhet, hogy a Munkáspárt–Szolidaritásnak sikerül országos listát állítania, ám az ajánlások ellenőrzésén 11 jelöltjük már szombat estig elbukott a 82 közül, vagyis éppen 71 van nekik, de ezek közül 44-nél nem jogerős még a döntés. Ha csak egyikük kiesik a jogorvoslati körben, bukják az országos listát is.
Ha így lesz, elmondhatjuk, hogy április 12-én csak öt pártlistára lehet majd szavazni, ami azt jelenti, hogy soha nem volt ilyen kevés pártlista választáson a rendszerváltás óta. A legvalószínűbb esetben az alábbi öt jelölőszervezet közül választhatnak majd a szavazók: Fidesz–KNDP, a Tisza Párt, a Mi Hazánk, a DK és a Kutyapárt. Várhatóan ennyien lesznek, akik az ajánlásgyűjtéssel sikeresen vették az akadályt, és jogot szereztek a pártlista állítására.
Az öt jelölőszervezet – ami hat párt, mert a Fidesz és a KDNP közös listán indul – a legkevesebb, amely 1990 óta országgyűlési választás szavazólapján szerepelt. Már 2022-ben sem voltak sokan, akkor 6 volt, de az egyesült ellenzék – Jobbik, Párbeszéd, MSZP, Demokratikus Koalíció, Momentum, LMP – akkor közös listára tömörült. Ám a Tisza térnyerésével vagy elveszítették a korábbi támogatói bázisukat, vagy maguk döntöttek úgy, hogy idén nem indulnak önállóan.
Lemondott az önálló listáról az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum is, a DK és a Jobbik pedig azt az utat választotta, hogy megpróbálja egyedül.
Országos listát állító pártok száma a korábbi választásokon:
2022 – 6
2018 – 23
2014 – 18
2010 – 10
2006 – 10
2002 – 11
1998 – 12
1994 – 15
1990 – 12
A közvélemény-kutatásokban a már régóta mérhetetlen támogatottságú Jobbik számára ez a próbálkozás kiábrándító eredménnyel zárult. Bár majdnem mind a 106 egyéni választókerületben bejelentkeztek, a 104 jelöltjük közül 17 időközben meggondolta magát, és végül csak 87 adta le az összegyűjtött ajánlásokat. Ez elég is lehetett volna a listához, ám 18 jelöltjük nem gyűjtött elég érvényes ajánlást, a versenyben maradt 69 jelöltjük pedig nem volt elegendő.
https://hvg.hu/itthon/20260306_ajanlasgyujtes-vege-tisza-fidesz-jobbik-munkaspart-orszagos-lista-egyeni-jeloltek
Sokáig az immár „gyurcsánytalanított” DK-nál is nagyon lassan gyűltek a képviselőjelölti ajánlások, de a kéthetes gyűjtés második felében rákapcsoltak, és végül mind a 105 jelöltjüket lejelentették. Kettőnél még mindig nem végeztek az ellenőrzéssel, kettőnél – az egykori MSZP-elnök Molnár Gyulánál és a DK sokat vitatott igazolásánál, a volt Jobbik-elnök Jakab Péternél – pedig jogorvoslat alatt van az indulásuk, tehát nem végleges. A 103 biztosan versenyző jelölt viszont elég volt az országos listaállításhoz. A DK 106., nem hivatalos jelölje, Czeglédy Csaba függetlenként indul a választáson:
https://hvg.hu/itthon/20260304_egyetlen-jelolt-150-millio-dk-czegledy-csaba-szombathely
Arra, hogy a kisebb pártok láthatóan küszködtek a kéthetes ajánlásgyűjtési időszakban, a legjobb példa a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt. Ők kezdetben tettek egy gesztust a Tisza felé azzal, hogy jelezték, listáról akarnak a Parlamentbe jutni, egyéniben nem bánják, ha a szimpatizánsaik a tiszás jelöltre szavaznak, így is sokan vitatták az indulásukat. Akárhogy is, erős hajrával, az utolsó pillanatban lejelentettek 81 jelöltet. A szombat esti állás szerint
közülök egyet utasítottak el, háromnál még ellenőrzik az ajánlásokat, de a már biztos 76 egyéni jelölt is elég az országos listaállításhoz.
A Mi Hazánknak, a Tisza Pártnak és a Fidesz–KDNP-nek viszont nem jelentett nehézséget a 106 választókerületben összegyűjteni az ajánlásokat és mindenhol lejelenteni a jelölteket, így simán tudnak országos listát is állítani. Az NVI adatai szerint a kormánypártok és a Tisza esetében is már az összes jelölt nyilvántartásba vétele jogerős, a Mi Hazánknál 106-ból 95-é. Az egyetlen közös lista idén tehát várhatóan a Fidesz–KDNP-s lesz, de nem meglepő, hiszen
bármennyire is bizonygatja néha a KDNP, hogy önállóan is létező, mérhető támogatottságú párt, inkább nem kísértik a sorsot és csak a Fidesszel közösen szerepelnek választásokon. A KDNP az 1998-ban elért 2,31 százalékával esett ki a törvényhozásból, azóta meg se próbál önállóan indulni.
Ami a közös listájukat illeti, két fordulóban hirdettek keretet. Februárban az első 93 nevet hozták nyilvánosságra, márciusban pedig a teljes, 279 neves listát. Megint Orbán Viktor a listavezető, de az első tíz helyen is voltak már változások 2022-höz képest, hátrébb pedig még több. Sok függ attól, hány egyéni mandátumot szereznek, és így mennyi listás befutó hely lesz, de sokaknak el kell búcsúzniuk a Parlamenttől, a milliós fizetéstől és a mentelmi jogtól is:
https://hvg.hu/360/20260216_fidesz-kdnp-orszagos-lista-befuto-helyek
A Tisza Párt szintén két részletben tette közzé az országos listáját: először csak az első öt nevet, majd pénteken a teljes, 185 neves listát. Az első helyen miniszterelnök-jelöltként Magyar Péter áll, és a lista első felében feltűnően sok, egyéni körzetben is induló jelölt kapott helyet. Az első száz hely mérlege: 66 egyéni jelölt, 37 nő, 21 korábbi jelöltjelölt. Látszik, hogy befutó helyen vannak a párt ismert arcai, alelnöke és leendő miniszterjelöltjei:
https://hvg.hu/itthon/20260306_leadta-orszagos-listajat-a-tisza-185-nev-van-rajta-masodik-eselyt-kapott-az-elovalasztas-tobb-vesztese-is
Az NVB 12 országos nemzetiségi önkormányzat listáját is bejelentett, vagyis a Magyarországon elismert 13 nemzetiség közül a szerb kivételével mindegyik listát állítana. A helyzet azonban az, hogy a Parlementben érdemi részvételre és kedvezményes mandátumszerzésre eleve csak két nemzetiségnek van a lélekszáma miatt legalább matematikai esélye: a roma és a német nemzetiségnek. Ráadásul a német nemzetiségi listáról a szavazók tömeges lejelentkezése miatt valójában már csak a romáknak:
https://hvg.hu/itthon/20260207_kudarc-fidesz-valasztas-nemzetisegi-lista-nemet-nemzetisegi-kepviselo-parlament
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Fazekas István
