FRISSÍTÉS
Cikkünk megjelenése után Alkonyi Zalán két további videót is közzétett Facebook-oldalán, ezekben zaklatott állapotban arra utalt, hogy fenyegetve érzi magát. Egy harmadik bejegyzésben aztán elnézést kért a videók miatt, közölte, hogy biztonságban van, csak napok óta nem aludt és rosszul lett. Utóbb mindhárom bejegyzést törölte. Egy továbbra is elérhető posztjában pedig azt írja: „Anyukámnak üzenem, hogy jól vagyok ne aggódjon. (Nyugi nem fogok kiesni az erkélyről.) Holnap emlékezzetek arra, hogy mit jelent a kokárda.”
Alkonyi Zalán magyarul és angolul is közzétett Facebook-bejegyzésében kilenc pontban sorolja fel a Magyarországon zajló orosz művelet eddig ismert dimenzióit, ezeket szó szerint idézzük:
1. Diplomáciai nyomásgyakorlás.
Az orosz elnök lényegében az energiaellátás megvonásával fenyegette meg Magyarországot arra az esetre, ha az ország nem a számára kedvező vezetést választja. (Tény. A jó zsarolás az ami nem hangzik zsarolásnak.)
2. Hírszerzési befolyásolás.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat nyílt levélben állította (tény), hogy a Tisza Pártot „Brüsszel” finanszírozza, bármilyen bizonyíték nélkül.
3. „A három testőr.”
A befolyásolási műveletben orosz katonai hírszerzők feltételezett részvétele is felmerült. Pontos szerepük bizonytalan. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának névtelen forrásai szerint a magyar szolgálatok kaptak erre utaló jelzéseket, ám nincs megerősítés arról, hogy ezek a személyek ténylegesen az országban tartózkodnának. (Kevés az intel.)
4. Kibertámadások.
Ellenzéki aktivistákat megfélemlítő támadások érték, amelyek során személyes adataikat és lakcímeiket hozták nyilvánosságra. (Tény, bár az elkövetők azonosítása nehéz.)
Már némi józan ésszel is belátható, hogy az ilyen műveletekhez kevés szereplőnek fűződhet érdeke Oroszországon kívül. Elképzelhető, hogy egyes hazai szereplők politikai hasznot látnak bennük, ám a támadások végrehajtását nem tulajdonítom nekik.
Ott van az iskolák tömeges bombafenyegetése (tény), amiben az iskolák címeihez hatalmas mennyiségben hozzáfértek. Nehéz az attribúció, de remélem kirajzolódik a mintázat.
A kibertérhez tartozik a magyar Külügyminisztérium elleni ismert támadás is. A botrány nyilvánosságra kerülése előtt a diplomaták körében már köztudott volt – akkoriban én is ott dolgoztam. Csak a támadás mértékén és a vezetés reakcióján lepődtünk meg. Korábban a kormánytól független sajtóorgánumok ellen is történtek túlterheléses támadások.
5. Orosz sajtóanyagok tömeges átvétele.
A magyar média bizonyos szereplői több alkalommal szinte szó szerint átvették az orosz sajtó híreit, gyakran tükörfordításban. (Tény.) Előfordult, hogy az eredeti orosz szöveg részletei latinos átírásban benne maradtak. Mulatságos volna, ha nem lenne tragikus.
6. Mesterséges intelligencia használata.
Orosz egységek mesterséges intelligenciát is alkalmaznak befolyásolási műveletekben. Az elkövetők pontos azonosítása itt nehezebb.
7. Automatizált fiókhálózatok (botfarmok).
A bizonyítékok gyengébbek, ám hasonló hálózatok működését Moldovában és Romániában már kimutatták.
8. Közösségi médiában folytatott üzengetés.
Az orosz nagykövetség a közösségi felületeken nyilvános üzenetváltásokba bocsátkozott az ellenzékkel, a helyzet csillapítására irányuló szándék nélkül.
9. Fizetett befolyásolók, influenszerek.
Ez egyelőre csak feltételezésként kering, de léteznek rá példák, például Lauren Chen hálózata, amely több százezer dollárt kapott az orosz kormánytól, hogy oroszbarát információs műveletekkel árasszák el a közösségi médiát. Letartóztatása előtt Magyarországon is járt, ahol részt vett egy fesztiválon.
Alkonyi szerint ezek az elemek egymást erősítik és központi irányításra, valamint helyi koordinációra is utalnak. „A Financial Times értesülései szerint a műveletet az ún. Szociális Tervezési Ügynökség nevű szervezet hangolja össze” – írja az Oroszország-kutató, aki ebben az esetben helyteleníti a propaganda szó használalát.
Ez nem propaganda. Ezek információs és pszichológiai műveletek.
„Sok sikert kívánhatunk a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok szakembereinek. Az ő munkájuk biztosítja majd, hogy a következő kormány megfelelő információkkal rendelkezzen az orosz fenyegetés szakszerű elhárításához és az árulók felelősségre vonásához” – teszi hozzá, majd felveti a kérdést:
„Tud-e bárki – bármely szakértő vagy kutató – olyan, tényekkel alátámasztott befolyásolási kampányról, amely az elmúlt harminchat évben akár Magyarországon, akár az Európai Unió más országában ehhez mérhető lett volna?”
https://hvg.hu/360/20260314_wall-street-journal-vezercikk-orban-putyin-vizhordoja
Alkonyi Zalán kiemeli, noha Moszkva minden eszközzel küzd, hogy fenntarsta a jelenlegi állapotot, amelyben a magyar kormány szélsőségesen közösségellenes magatartásával segyszerre szolgálja az Ukrajna elleni háború céljait és az Európai Unió, illetve a NATO elleni hibrid hadviselés törekvéseit, a célpont nem Magyarország.
Nem mi vagyunk a célpont, a hibrid hadviselés egyik fő célja az európai kollektív védelmi rendszer hitelének megingatása, majd kiüresítése. Ez közvetlenül érintené minden magyar ember személyes biztonságát. A rendszerváltás óta soha nem volt ilyen fontos az egységes fellépés Európában.
Az Oroszország-szakértő arról is ír, hogy „a kormányfő nyilvánvalóan megrendezett telefonos jelenete után” sokan kérdezik tőle, várható-e eszkaláció, megrendezett támadás, merényletkísérlet vagy tömege letartóztatás, ő azonban nem tartja valószínűnek ezeket a forgatókönyveket. „Legfeljebb a választás napjára tervezett rendőrségi „szemlékről” hallottam valamivel hitelesebb híreszteléseket belügyi forrásokból – de ezeket sem kell eltúlozni.”
Mint bejegyzése bevezetőjében írja:
„A józan ítélőképességet meg kell őrizni és a külföldi beavatkozást sem szabad túlzott jelentőséggel felruházni. Azok az üzenetek, amelyek végül az urnákhoz viszik a választókat, nem Moszkvában, Kijevben vagy Washingtonban dőlnek el, és különösen nem Brüsszelben, amelynek még saját titkosszolgálata sincs. Ezek az emberek fejében születnek meg. A felelősség a választóké. Bármit gondoljunk is az ítélőképességükről, a végeredményért nem lehet külföldi hatalmat okolni. Az eredmény a miénk – amíg a szavazólapokat meg nem hamisítják.” (…)
Moszkva valójában csak azokkal a társadalmi erőkkel tud dolgozni, amelyek már léteznek. Mindezzel együtt alábecsülni sem szabad őket.
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0Vh2Ca3PaWGfJUA4M7dzT88H9rPiHv7Azy1Ffn2Q8jyH29LAdQMcQnghsP4L9Diql&id=100085184076161
Nyitókép: AFP / Alexaner Nemenov
