Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos egy, a választás után adott interjúban a bokszhoz hasonlította a politikát, és azt mondta, azért megy kevés nő politikai pályára, mert nehéz a meccs – idézte fel Zorigt Burtejin politológus a qubit.hu-n megjelent írásában, amelyben rámutatott: ez sokkal inkább szándék kérdése.
Mint írta, évtizedek óta tíz százalék körül alakult a nők aránya a magyar országgyűlésben – egyedül a 2022-2026-os ciklusban nőtt 14-re –, a következő ciklusban viszont már minden negyedik képviselő nő lesz. Igaz, ezzel még mindig az uniós átlag alatt maradunk – mutatott rá a minap a Republikon Intézet elemzése.
https://hvg.hu/itthon/20260421_noi-miniszterek-republikon-intezet-elemzes-orban-anita-forsthoffer-agnes-tisza-macso-fidesz-eu-atlag-eurobarometer
Burtejin kiemelte: a magas arány elsősorban a Tisza Pártnak köszönhető, mivel abban a nők aránya meghaladja a harminc százalékot, míg a Fidesznél ez mindössze tíz százalék. (A Mi Hazánkban arányaiban szintén magas a képviselőnők aránya, de csak 6 parlamenti helyet szereztek, amelyek közül kettőt foglal el nő).
Mindez a politológus szerint azt bizonyítja, hogy nem az általános választói preferenciák határozzák meg a női képviseletet, hanem a pártok jelöltállítási gyakorlata.
Szerinte a Tiszánál már az előválasztás első fordulójában is nagyjából egyharmad volt a nők aránya, ami megmaradt a második fordulóra is, és végül mind az egyéni jelöltek, mind a pártlistás helyek kiosztásánál úgy alakult, hogy a végeredmény is nagyjából egyharmados arány.
Ráadásul a párt 44 képviselője közül 31 egyéni mandátumot szerzett, ami szintén azt támasztja alá, hogy a szavazók nem utasítják el általánosan a nőket.
A szerző jelezte: ebből a szempontból persze a választási rendszer és a politikai kultúra is számít, ám az, hogy Magyarországon az elmúlt ciklusokban nem változott érdemben a választási rendszer, de képviselőnők száma mégis drasztikusan emelkedett, szintén azt támasztja alá, hogy a pártok jelöltállítási gyakorlata a meghatározó.
Hozzátette: nemcsak az a kérdés, hogy hány nő ül a parlamentben, hanem az is, hogy a politikai hatalomhoz hogyan férnek hozzá. Ebből a szempontból szintén újszerű a Tisza gyakorlata, mivel mind a házelnöki, mind a frakcióvezetői pozícióra politikusnőt jelöltek Forsthoffer Ágnes és Bujdosó Andrea személyében.
Nyitóképünkön Forsthoffer Ágnes és Magyar Péter. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
