„Kegyelemdöfés a végére. Szép lezárása az Orbán-kormánnyal szemben vívott jogi csatáinknak” – írta Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi oldalán arra reagálva, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Orbán-kormány szolidaritási hozzájárulási perekről szóló rendeletét.
A február elején, egy éjjel kiadott kormányrendelet egyszerűen megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy bepereljék az államot a vitatott forráselvonás, a szolidaritási hozzájárulás miatt, sőt a már megindult pereket is leállította. Kimondta, hogy a kötelezettség megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ezért nem perelhető.
https://hvg.hu/itthon/20260506_alkotmanybirosag-alaptorveny-ellenes-szolidaritasi-hozzajarulasrol-hozott-rendelet
Karácsony értelmezése szerint az Alkotmánybíróság a döntéssel azt mondta ki, hogy az Orbán-kormány „semmibe vette” az önkormányzatok autonómiáját, és „lábbal tiporta” az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Mert semmi nem számított nekik se jog, se erkölcs, amikor Budapest és a magyar települések kizsebelése volt a céljuk
– fogalmazott a főpolgármester.
Hozzátette: bár ezek után nincs kétsége afelől, hogy a főváros a folyamatban lévő pereit is megnyerné, ő az új kormánnyal „nem pereskedni, hanem együttműködni” szeretne.
„Legyen ez az alkotmánybírósági döntés a lezárása annak a sötét időszaknak, amely Budapest kivéreztetésével, ellehetetlenítésével, a szabad város politikai büntetésével szembeni küzdelmeinkről szólt, legyen a nyitánya az együttműködésről és Budapest fejlesztéséről szóló új fejezetnek” – zárta posztját Karácsony Gergely.
A szolidaritási hozzájárulásnak elnevezett állami elvonással elvileg a szegényebb településeket támogatják a módosabbak bevételeiből, de amely ellehetetleníti például a fővárost, amely hiába nyert a Kúrián korábban a Kincstár ellen, mégsem úszta meg a beszedést. A rendeletet általános felháborodás fogadta, hiszen alkotmányos alapelveket rúgott fel: a kormány utasította a bíróságokat, hogy hogyan járjanak el.
Csakhogy a bíróságok ellenálltak. Előbb a Budapest Környéki Törvényszék tagadta meg az eljárás megszüntetését Szigetszentmiklós ügyében, majd a Fővárosi Törvényszék bírája sorolta hosszasan, hogy miért sérti a kormányrendelet az Alaptörvényt, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
