Február elején nagy vihart kavart, hogy egy éjjel kiadott kormányrendelet egyszerűen megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy bepereljék az államot a vitatott szolidaritási hozzájárulás miatt, sőt a már megindult pereket is leállította. Kimondta, hogy a kötelezettség megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ezért nem perelhető.
A szolidaritási hozzájárulásnak elnevezett állami elvonással elvileg a szegényebb településeket támogatják a módosabbak bevételeiből, de amely ellehetetleníti például a fővárost, amely hiába nyert a Kúrián korábban a Kincstár ellen, mégsem úszta meg a beszedést.
A rendeletet általános felháborodás fogadta, hiszen alkotmányos alapelveket rúgott fel: a kormány utasította a bíróságokat, hogy hogyan járjanak el.
Csakhogy a bíróságok ellenálltak. Előbb a Budapest Környéki Törvényszék tagadta meg az eljárás megszüntetését Szigetszentmiklós ügyében, majd a Fővárosi Törvényszék bírája sorolta hosszasan, hogy miért sérti a kormányrendelet az Alaptörvényt, és az Alkotmánybírósághoz fordult.
https://hvg.hu/itthon/20260316_alkotmanyellenes-szolidaritasi-pereket-megszunteto-kormanyrendelet-birosag
Ezek a bírói kezdeményezések most is ott vannak, de megelőzte őket az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelme. A testület amiatt tiltakozott, hogy megsértették azt a véleményezési jogát, amelyet 2023-ban az Európai Bizottsággal megállapodva, a jogállamiság erősítése jegyében kapott.
Az akkori törvény kimondja, hogy az OBT véleményezi az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét, és az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha a jogszabály előkészítéséért felelős szerv ezt nem teszi lehetővé számára.
Igaz, tavaly ősszel már volt egy hasonló eset, amikor az Ab nem állapította meg a törvény sérelmét, de most a teljes ülés Polt Péter elnökletével (az előadó Handó Tünde volt) egyhangúlag úgy döntött: a kormány semmibe vette az OBT jogait, hiszen „nem merült fel adat a jelen eljárásban arra, hogy a Korm. rendelet előkészítéséért felelős szerv a Korm. rendelet tervezetével kapcsolatban az OBT-t a tervezettel kapcsolatos szakmai álláspontja kifejtésére kérte volna fel”. Igaz, hogy ez a jogszabály is a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján született, de az sem mentesítette volna a kormányt az OBT megkérdezése alól.
Így az Ab a rendeletet megsemmisítette, mégpedig februári hatályba lépéséig visszamenőleges hatállyal, mert lehetnek ilyen perek valamelyik bíróság előtt folyamatban, a megsemmisített rendeletet azonban így sehol nem alkalmazhatják. Az Ab szerdai határozatának indoklása megjegyzi: legkésőbb a veszélyhelyzet megszüntetésekor rendezni kell a rendelet alapján megszűnt perek jogi sorsát is.
Azzal tehát, hogy a rendelet tartalma hányféle alkotmányos elvet sért, most nem is foglalkoztak, amire Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indoklása hívja fel a figyelmet. Sejthető, hogy az OBT, ha megkérdezték volna, tiltakozott volna e tartalmi kérdések miatt – és az is sejthető, hogy éppen ezért nem kérdezték meg. Csakhogy ez az eljárás visszaütött.
