Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A lap szerint ezzel megnyílt az út a többi, az ügyben indult per Budapest számára kedvező lezárása előtt.
Elvesztette a Fővárosi Önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert szolidaritási hozzájárulás ügyében a Magyar Államkincstár – adta hírül a Népszava. Mint írják, a Kúria minden pontban a fővárosnak adott igazat és helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék (FT) ítéletét a csütörtöki tárgyaláson, az ügyben további felülvizsgálatnak nincs helye.
Döntés most a 2023-as szolidaritási hozzájárulásról szóló jogvitában született. Az FT januárban hozott jogerős ítéletében azt mondta ki, hogy az állam jogellenesen vont le kamatokkal együtt 34,3 milliárd forintot az önkormányzat számlájáról ilyen jogcímen. A döntés ellen a Magyar Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezt tárgyalta most a Kúria önkormányzati tanácsa Darák Péter elnökletével.
A cikkben idézték Darák Pétert, aki az ítélethirdetéskor arról beszélt: „a fővárosi önkormányzat egyértelműen azt szerette volna elérni, hogy a Magyar Államkincstár a jövőben ne vonhassa le automatikus jelleggel az általa kiállított számlák összegét úgy, hogy előtte küldött egy tájékoztató levelet és kiadta a fizetési kérelmet”. Emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság korábban elutasította az FT alkotmányjogi panaszát az ügyben, az ítéletében azonban kimondta például, hogy „a szolidaritási hozzájárulás összeg levonását meg kell előznie egy tisztességes, érdemi, az érintettet is bevonó közigazgatási eljárásnak. A tájékoztató levelek kiadása, a beszedési kérelem benyújtása nem egyenlő ezzel. A Fővárosi Törvényszék ítéletében döntően az Ab döntésére hivatkozva jutott arra, hogy ezeket a tájékoztatókat nem létezőnek kell tekinteni, a beszedési megbízásokat pedig meg kell semmisíteni.”
Korábban a tavaly és idén elvont összegek miatt is bírósághoz fordult a főváros, ezek az ügyek különböző eljárásjogi szakaszban vannak, a kúriai döntés meghozataláig felfüggesztették őket.
A lap szerint a mostani határozat perdöntő lehet a felfüggesztett eljárásokban, de nem jelenti azt, hogy az elvont összegeket – összesen több mint 222 milliárd forintot – és azok kamatait automatikusan visszakapja a főváros. A visszaszerzésükért újabb polgári pereket kell indítani.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.