Nem csak nem volt hajlandó megszüntetni a szolidaritási hozzájárulás ügyében indult pereket, ma kihirdetett végzésében, Alkotmánybírósághoz is fordult az erről határozó kormányrendelet miatt a Fővárosi Törvényszék.
A kormány február elején, a Magyar Közlönyben, teljesen meglepetésszerűen hirdette ki azt a kormányrendeletet, mely újabb csapást mért az egyébként sem túl jó állapotban lévő magyar jogállamra. A háborús veszélyhelyzeti rendelet az önkormányzatok által kötelezően fizetendő szolidaritási hozzájárulás miatt született, melyben már évek óta folynak a perek a fővárosi önkormányzat, több település és kerület, valamint a Magyar Államkincstár között.
Ennek tett pontot a végére az egyébként alperes kormány, amely az Alkotmánybíróság végzésére hivatkozva azt mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem.
A visszamenőleges hatályú rendelkezést pedig a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell, vagyis a kormány alperesként arra utasította a bíróságot, hogy a folyamatban lévő pereket szüntesse meg.
Szakértők szerint a döntés olyan szinten Alaptörvény-ellenes, hogy még a jelenlegi Alkotmánybíróságnak is nehéz lesz kimondania az ellenkezőjét, Karácsony Gergely főpolgármester pedig az Európai Bizottsághoz fordult, mely már elemzi a jogszabályt.
https://hvg.hu/360/20260204_jogallamisag-szolidaritasi-hozzajarulas-birosag-kormanyrendelet
Úgy tűnik, ezt a véleményt a magyar bíróságok is osztották. A Budapest Környéki Törvényszék ahelyett, hogy megszüntette volna Szigetszentmiklós szolidaritási adó ügyében indított perét, elhalasztotta azt és a következő tárgyalási napot május 19-re tűzte ki. Egyben felkérte a felperest, hogy 30 napon belül kérjen alkotmányossági normakontrollt az ügyben.
Hosszú a lista
Hasonlóan döntött a Fővárosi Törvényszék is, melynek háromtagú tanácsa a megszüntetést előíró kormányrendelet dacára hétfő reggel két ügyet is tárgyalt, mindkettőt a fővárosi önkormányzat indította az állam ellen (azért van folyamatban több per, mert különböző időszakokra szólnak – a szerk.)
Tóth-Lakos Fruzsina tanácselnök.
Reviczky Zsolt/HVG
A bíróság a második per végén kihirdetetett végzésében úgy határozott: nem szünteti meg a pereket, hanem egyedi normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól, arra kérve őket, állapítsák meg, hogy a kormányrendelet alkotmányellenes. Az eljárást az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig felfüggesztette.
A végzésben a bíróság úgy fogalmazott: „határozott álláspontjuk szerint” a kormányrendelet sérti
az igazságszolgáltatás alkotmányos és uniós szerepét,
a hatalommegosztás és jogállamiság elvét,
a bírói függetlenség elvét,
a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát,
a jogbiztonság elvét,
a tisztességes eljáráshoz való jogot, azaz a bírósághoz fordulás jogot és a jogorvoslati jogot.
Bár a főváros indítványozta, hogy a bíróság előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál, ezt a bíróság azért nem tette meg, mert véleményük szerint először azt kell megállapítani, hogy a kormányrendelet alaptörvényellenes-e.
Jogállamban nem így működik
Tóth-Lakos Fruzsina tanácselnök, a Fővárosi Törvényszék bírája hosszan olvasta fel a végzést, és sorolta fel, miért problémás a kormányrendelet. Montesquieu-t idézve kiemelte, hogy a hatalommegosztás elve szerint a bírói hatalmat el kell választani a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. Hozzátette azt is, hogy a szolidaritási pereket megszüntető kormányrendelet konkrét bírósági eljárások megszüntetését írja elő. Ezzel a kormány nem csak a jövőre nézve módosította a jogot, hanem „közvetlenül és visszamenőleges hatállyal” avatkozott be bírósági eljárásokba, amivel megfosztotta a bíróságokat attól, hogy „az alperes eljárásának jogszerűségét elbírálják”.
A bíróság azt is problémásnak találta, hogy a kormányrendelet a veszélyhelyzet fennállásáig hatályos. Ha ugyanis azt nem hosszabbítják meg, akkor megmarad egy olyan jogszabály, melyhez a kormány egy ideiglenes törvényből kapta a felhatalmazását, amivel viszont később is befolyásolni tudja a peres eljárásokat. Azok megszüntetése ugyanis már nem határozott időre szól, hanem véglegesen lezárta a jogvitákat.
Az alkotmánybíróságnak 90 napja lesz dönteni.
Reviczky Zsolt/HVG
Emellett hosszan elmagyarázta a pontokat is, melyekben a bíróság alkotmányellenesnek tartja a kormányrendeletet.
A hatalommegosztás és a jogállamiság elvét azért sérti, mert elvonja a bíróságoktól az ítélkezési jogot folyamatban lévő ügyekben úgy, hogy az állam peres félként érintett.
A bírói függetlenség elvét és a hátrányt okozó visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, így a jogbiztonság elvét azért sérti, mert a bíróság helyett eldönti a per végkimenetelét.
A tisztességes eljáráshoz való jogot pedig azért, mert a peres eljárásokat teljes egészében megszünteti, és azzal szemben csak formális jogorvoslat biztosított.
A bíróság mindezek miatt úgy látja, hogy a kormányrendelet „a jogállamiság érvényesülésének normatív tagadását jelenti”.
Ráadásul – emelték ki – mindez túlmutat a szolidaritási pereken is, hiszen azzal, hogy az állam megszüntethet folyamatban lévő bírósági eljárásokat, végső soron azt bármikor megteheti. „Márpedig egy alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett” – hangzott el az indoklásban.
Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van elbírálni a bíróság indítványát, addig pedig fel kell függeszteni a pereket. Igaz, ez csak azokra vonatkozik, melyek ennél a bírói tanácsnál indultak, a többi folyamatban lévő perre nem.
