Matusik Tamást támogatták elnöküknek a bírák a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletén – tudta meg a HVG. Információink szerint a bírák 68 százaléka, 351 fő szavazott az Országos Bírói Tanács (OBT) volt elnökére, a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának csoportvezető bírájára. Vele szemben Tatár-Kis Péter, az FT jelenlegi elnöke indult, ő 32 százalékot kapott.
Fontos, hogy az eredmény csak véleményező jellegű, a nyertest az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Senyei György nevezi ki, a határozott idejű megbízatás hat évre szól. Senyei egyébként szerepel azon bírósági vezetők között, akiket május 31-ig lemondásra szólított fel Magyar Péter miniszterelnök.
Kemény kritikák
A Fővárosi Törvényszék Magyarország legfontosabb és legnagyobb létszámú bírósága. Úgy tudjuk, a véleménynyilvánító szavazáson több mint 520 bíró vett részt, ami szinte rekordnak számít. Sok idejük nem volt dönteni, a vezetői pályázatok a múlt héten lettek nyilvánosak, és hétfőre már össze is hívták az erről szóló összbíróit.
Az eseményen mindkét jelölt beszédet mondott, amelyben ismertették programjukat, majd a jelenlévő bírák is hozzászólhattak az elmondottakhoz.
Információnk szerint Matusik Tamás beszédében azt emelte ki, hogy az igazgatásnak bíróközpontúnak kell lennie. Azt is kiemelte, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére a fővárosi bírói kar megőrizte függetlenségét. Arra is utalt, hogy a vagyoni elégtételt – vagyis hogy a bíróságoknak fizetnie kell az ügyfeleknek a túl hosszan elhúzódó perek után – meg kell szüntetni. Vele szemben Tatár-Kis Péter az elmúlt évek eredményeit sorolta fel, és kiemelte, hogy jó úton halad a Fővárosi Törvényszék, valamint komoly eredményeket értek el a jegyzőhiány megszüntetése érdekében is.
A bírák felszólalásaiban is többször szóba került a vagyoni elégtétel igazságtalansága, valamint a fizetések problémája. Úgy tudjuk, Tatár-Kis Péter kifejezetten kemény kritikákat kapott amiatt is, hogy sokak szerint nem állt ki a bírók függetlensége mellett, például amikor a kormánypropaganda alaptalanul többeket is azzal vádolt, hogy rajta voltak a Tisza párt kiszivárgott adatbázisán, vagy amikor Lázár János beszélt arról, hogy meg kellene szabadítani a „tiszás bíróktól” az igazságszolgáltatást.
Nemcsak a Kúrián, a Fővárosi Törvényszéken is személyes adattal visszaélés miatt indított büntetőfeljelentés lett a vége annak, hogy aktív bírák nevei kerültek nyilvánosságra a Tisza applikáció ügyében. A bíróságok ezzel a részükről lezártnak tekintik az ügyet, a háttérben azonban a történteknek ennél nagyobb hullámai voltak. A HVG információi szerint a Fővárosi Törvényszéken volt olyan érintett bíró, aki már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy semmi köze az applikációhoz, az elnöki feljelentésről azonban csak a sajtóból értesült. Mások a bírák melletti nyilvános kiállást hiányolták a vezetőiktől.
Propagandahadjárat
Matusik Tamás 2018 és 2024 januárja között volt az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja, majd elnöke. Amikor 2023-ban az uniós pénzek fejében gyökeres igazságügyi reformra bólintott rá a kormány, az OBT jelentősen megerősített jogköröket kapott, de a tagok nem éltek az újraválasztás lehetőségével. Matusik Tamás és a szervezet szóvivője, Abért János ennek okairól interjúban is beszélt a HVG-nek:
Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.
Vasvári Csaba mellett Matusik Tamás volt az a bíró, aki ellen teljes letámadó hadjáratot indított a propagandamédia, miután az OBT tagjaként találkoztak David Pressman akkori amerikai nagykövettel. Matusik azóta többször is nyilvánosan felszólalt a bírói függetlenség védelmében, és beszédet mondott a tavaly februári bírótüntetésen is. Azon úgy fogalmazott, „bárkinek bármikor szüksége lehet a független bíróságra, úgyhogy ha a bíróság függetlensége veszélybe kerül, az minden ember számára veszélyes”. A Tisza-applikációt állítólagosan letöltő bírák védelmében pedig külön cikket írt a bírák doxolásáról.
Tatár-Kis Pétert 2020-ban nevezték ki a Fővárosi Törvényszék elnökének, azt megelőzően, már 2019-től megbízott elnökként vezette a bíróságot.
Az elmúlt években folyamatos volt a küzdelem a leterheltség és a bérproblémák miatt. Bár a kormánnyal kötött, élesen kritizált négyoldalú megállapodás után emelték a béreket az ágazatban, információink szerint az elvándorlás egyes bíróságokon még mindig problémát jelent. Ezek közé tartozik a Pesti Központi Kerületi Bíróság is, ami miatt tavaly augusztusban Tatár-Kis Péter személyesen írt levelet a többi törvényszék és az ítélőtáblák elnökeihez, segítséget kérve tőlük a jegyzőhiány miatt. A problémákról Tatár-Kis egy korábbi háttérbeszélgetésen is beszélt.
Tatár-Kis Péter neve néhány éve a Schadl–Völner-botrányban is előkerült, miután a 444.hu a nyomozati iratokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök találkozott Schadl Györggyel, aki arra akarta rávenni, hogy rúgjon ki egy bírót. A vádakra Tatár-Kis belső levélben reagált, amelyben elismerte, hogy találkozott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnökével, de minden mást tagadott.
