A frakció a törvényjavaslatában kiemeli, nem akarják kizárni a fiatalokat a digitális térből.
A gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni további védelméről címmel nyújtott be törvényjavaslatot május 19-én a KDNP-frakció.
„A jövő generációinak védelme a nemzet közös felelőssége. A digitalizáció gyors ütemű fejlődése új kihívásokat támaszt, és az Országgyűlés arra törekszik, hogy a digitális eszközökkel kapcsolatos veszélyeket csökkentse” – kezdődik a javaslat, amiben az Európai Parlament és a Tanács 2022/2065 rendeletének 28. cikkére hivatkoznak.
Az EU igyekszik hatékony válaszokat adni az óriási digitális platformok lobbiérdekeivel, valamint a nemzeti kormányok gyermekvédelmi ügybuzgalmával szemben is. Eközben több jogalkotói eszközzel is próbálja elérni, hogy a gyerekek biztonságban legyenek az online térben, amely egyre inkább az életterükké válik.
A konkrét intézkedések között szerepel például, hogy fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény egészüljön ki azzal, hogy a digitális eszközöknél a forgalmazónak – a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint – jól látható helyen fel kell tüntetnie „6 éves korig a használata nem ajánlott!" szöveget. Az általános indoklás szerint a tájékoztatót minden típusú értékesítés során szükséges elhelyezni, nemcsak az üzlethelyiségekben, hanem az online értékesítéshez használt elektronikus felületeken is.
Emellett azt is beleírnák a törvénybe, hogy az online platformokhoz a 13 évesnél fiatalabb gyerekek ne, az ennél idősebb, de 16 évesnél fiatalabbak pedig pedig csak korlátozottan férhessenek hozzá.
Ehhez a javaslat szerint a következő intézkedésekre lenne szükség:
Sokkal többet foglalkozunk önmagunk mutogatásával, mint korábban, hétköznapivá vált egy olyan társadalmi működés, amely igazolja a nárcizmust – mondja Tari Annamária pszichoterapeuta, pszichoanalitikus. Csak tetézi a bajt, hogy az „empátia nélküli algoritmus” kitolja az intimitás határait is, éppen a legsérülékenyebb korosztályoknál. Hogyan hat ez a kamaszokra, gyerekekre? Miért nem veszik tudomásul a szülők, ami történik? Miért veszik el a lassú gyerekkor lehetőségét a legkisebbektől?
A részletes indoklásban azzal érvelnek, hogy a 13-16 év közötti korosztály esetében a szülői hozzájárulás előírása pedig biztosítja a fokozatos digitális önállósodást, ugyanakkor fenntartja a szülői kontroll lehetőségét.
A szabályozás célja nem a fiatalkorúak digitális kizárása, hanem az ellenőrzött és biztonságos platformhasználat biztosítása.
– emelték ki.
A javaslatban az is szerepel, hogy egy említett kivétellel a törvény 2026. június 1-jén lépne hatályba, a kivételként szereplő bekezdés pedig az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatala napját követő 15. napon lép hatályba.
Hollik István 2025 nyarán, amikor még ő is a KDNP országgyűlési képviselője volt, szintén benyújtott egy törvényjavaslatot a gyermekek digitális védelméről, és ebben is szerepelt, hogy minden digitális eszköz mellé ki kellene írni, hogy hat éven aluliaknak nem ajánlott.
A mai gyerekek nem egyszerűen használják az internetet, sokkal inkább belenőnek. A Z és Alfa generáció számára az online jelenlét nem külön tér, hanem a mindennapi élet szerves része, barátkoznak, szórakoznak, tanulnak, és egyre inkább itt építik a jövőképüket is. Ez a természetesség azonban komoly kérdéseket is felvet: vajon hogyan hat mindez a mentális egészségükre?
Kiemelt kép: MARIJAN MURAT / DPA / AFP
Manapság ritkán nyilvánul meg ilyen hosszú szövegben Orbán Viktor, aki a jelek szerint szívére vette kedvenc újságjában, a Nemzeti Sportban megjelent jegyzetet a Felcsút kivételezett helyzetéről.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
