A parlamenti képviselővé avanzsált fideszes influenszer szerint nem volt elég kemény Lánczi Tamás hivatala.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényről vitázott kedden délelőtt az Országgyűlés, ennek szentelte napirend előtti felszólalása nagy részét Magyar Péter miniszterelnök is, aki a vita során már nem volt bent az ülésteremben.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában beszélt a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és a plakátok kihelyezését érintő törvényjavaslatokról.
A Tisza Párt álláspontja szerint a Lánczi Tamás nevével fémjelezett Szuverenitásvédelmi Hivatal nem lát el közfeladatot, hanem a politikai szándék érvényesítésére használta a Fidesz-kormány. A törvényjavaslat előterjesztője, Melléthei-Barna Márton arról beszélt, a nemzeti szuverenitást valóban védelmét szolgáló intézmények megvoltak akkor, amikor a hivatalt létrehozták, és megvannak most is.
„Aki valóban védi a szuverenitást, az védi a társadalmat. Nem a polgároknak kell elszámolniuk a hatalom hivatala előtt, hanem a hatalomnak a polgárok előtt” – fogalmazott a képviselő, aki szerint Láncziék a dermesztő hatást kihasználva korlátozták a szabadságjogokat. A civil társadalomnak és a médiának ugyanis attól kellett tartania, hogy ha kritizálja a hatalmat, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vegzálni fogja. „Ez a javaslat nem a szuverenitás feladásáról szól, hanem annak visszaszerzéséről” – tette hozzá Melléthei-Barna Márton.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal mellett a vita során tulajdonképpen az ellenzéki pártok sem álltak ki, sőt, úgy tűnt, a Mi Hazánk kifejezetten támogatja annak felszámolását. Egyik képviselőjük, a nemzetbiztonsági bizottságot elnöklő Apáti István már azt is megtalálta, hol lenne a legjobb helye a működtetésre szánt évi 6,2 milliárd forintnak: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Apáti szerint ugyanis a valódi szuverenitásvédelmet ezek tudják garantálni, a 6,2 milliárd pedig „a belépő szint, egy szerény előleg ahhoz, amire szükségük van”. A tiszás Hende Máté megemlítette, hogy az összeget az oktatásba és az egészségügybe csoportosítanák át, de Melléthei-Barna Márton a kérdést rövidre zárta azzal, hogy majd a kormányzat dönt erről. „Megfontolandó, hogy a szuverenitás védelmét garantáló intézményekhez csoportosítsák át” – utalt vissza Apáti felszólalására, majd hozzátette, a Hende által említett szektorokban is lenne helye a pénznek.
A Fidesz vezérszónoka a Megafonból megismert Szűcs Gábor volt a vitában, aki úgy gondolta, voltak hiányosságok a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésében. „A Hírkereső tevékenységére is rámutathatott volna, de ez már a múlt” – mondta Szűcs. A képviselő ezzel a híraggregátor tulajdonosával, Holló Gáborral készített HVG-interjúra utalt, amelyből kiderült, a Hírkeresőn szándékosan hátrasorolták egyes propagandalapok politikai tartalmú híreit, ezzel csökkentve a hatásukat.
Már Magyar Péter feltűnése előtt elkezdte szándékosan fékezni a propagandacikkek megjelenését saját hírgyűjtő oldalán – mondta a HVG-nek adott interjúban Holló Gábor, a Hírkereső milliárdos tulajdonosa, aki állította, később saját zsebből fizetett közvélemény-kutatásokat a Tiszának. Az online médiában meghatározó Hírkereső tulajdonosa először beszélt arról is, hogy miként akart a NER a cégéből ingyen üzletrészt „védelemért cserébe”, miért tartja Hatvanpusztát egy mentális betegség jelének, és miért gondolja, hogy a vagyonvisszaszerzés nem fog sikerülni.
Nyitókép: Melléthei-Barna Márton a Parlamentben. Fotó: HVG / Cabrera Martin.
Elrendelték Boldog István és Fehér Petra bűnügyi felügyeletét, nyomkövetőt kaptak.
