Fluktuáció, alulfinanszírozottság, szakemberhiány, túlterheltség, a problémák alapján egyértelmű, hogy az előző kormány alatt rendszerszintű válságba sodródott a gyermekvédelem
– hangzott el a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság első ülését megelőző sajtótájékoztatón, amit a testület tiszás elnöke, Diószegi Judit, valamint a grémium két másik tiszás tagja, Jakab Zsuzsanna és Melléthei-Barna Márton tartottak. Diószegi Judit elmondta, a vizsgálóbizottság célja, hogy feltárja a rendszerszintű problémákat, azonosítsa a felelősöket, illetve megállapítsa, hogy milyen mulasztások vezettek a jelenlegi válsághoz.
Először ülésezik a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság. Jakab Zsuzsanna és Diószegi Judit a sajtótájékoztatón
Cabrera Martin
A vizsgálóbizottság elnöke elmondta: felülvizsgálják az intézményrendszert, a finanszírozási rendszer anomáliáit, illetve a jelzőrendszer működését is. Mint mondta, erre azért van szükség, mert az előző kormány tisztában volt azzal, hogy a gyermekvédelemben élő 21 ezer gyerek milyen súlyos problémákkal szembesül nap mint nap, így adott a kérdés, hogy miért nem avatkoztak be.
Minden ötödik gyermek elszenvedett valamilyen bántalmazást a szakellátásban
– idézte fel Diószegi Judit az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya által készített 2021-es kutatás eredményeit. A Magyar Péter által korábban nyilvánosságra hozott jelentés azt támasztja alá, hogy az előző kormány tudott a rendszerszintű visszaélésekről, bántalmazásokról. „Miért nem hallották meg ezeknek a gyerekeknek a hangját?” – tette fel a kérdést Diószegi Judit.
https://hvg.hu/itthon/20251212_Gyermekvedelmi-jelentes-Magyar-Peter-szexualis-eroszak-bantalmazas-nyomozas-eljaras
Nem csupán a múlt hibáit kívánják feltárni, hanem intézményi, illetve jogalkotási szintű javaslatokat is megfogalmaznak, a munkája során a bizottság szakembereket, fenntartókat, és politikai döntéshozókat is meghallgat majd – mondta a vizsgálóbizottság elnöke. Ennél többet azonban nem árult el, így azt nem tudtuk meg, hogy például a Szőlő utcai botránnyal fog-e foglalkozni a testület – erre a kérdésre Diószegi Judit annyit mondott, hogy a 2010 és 2026 közötti időszakban az ombudsmani, illetve az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által készített jelentések nagyon sok ügyet dokumentáltak, a bizottság tagjai közösen döntenek majd arról, hogy mely ügyeket, milyen intézményeket vizsgálnak.
A testület a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársait is meghallgatja majd, illetve a minisztérium és tágabban a „szakma” is megfogalmaz majd javaslatokat, amiket figyelembe fognak venni – hangzott el. Hogy az egyeztetés pontosan milyen keretek között zajlik majd, arról Diószegi Judit azt mondta: a bizottság ülései nyilvánosak lesznek, így ezeken várják az érintett civil szervezetek képviselőit. Egy, az áldozatok meghallgatására vonatkozó kérdésre azt válaszolta a képviselő: bizonyos esetekben indokolt lehet, hogy a bizottság zárt ülésen hallgasson meg személyeket. A vizsgálóbizottság december 31-ig nyújtja majd be jelentését.
Cabrera Martin
Hogy az év végi jelentés elkészítésében mennyire nem lesz könnyű dolga a bizottságnak, az már az első ülésen egyértelművé vált. A fideszes Panyi Miklós és a KDNP-s Juhász Hajnalka szerint ugyanis az ülésen megvitatandó ügyrendtervezet megbélyegző értékítéleteket tartalmazott arról, hogyan értékelendő az elmúlt 16 év gyermekvédelmi szempontból. Panyi kifogásolta többek között a „súlyos visszaélések”, az „alapvető jogokat veszélyeztető állapot”, és az „elégtelen intézményrendszer” szókapcsolatokat is, így egy ideig arról vitáztak Melléthei-Barna Mártonnal, hogy pontosan milyen kifejezések lennének elfogadhatóak számukra.
Panyi politikai leszámolást és abszolút filmszínházat emlegetett, Melléthei-Barna szerint viszont kár tagadni, hogy voltak rendszerszintű problémák, a vizsgálóbizottság maga is ezeket felismerve jött létre. A vitát végül az zárta le, hogy Juhász Hajnalka a konstruktív ellenzékiség szellemében elfogadta az ügyrendet, utána pedig Panyi Miklós is így tett, így a kezdeti összezördülések ellenére konszenzus született.
A gyermekvédelemben történt visszaéléseket vizsgáló bizottság első ülése
HVG / Cabrera Martin
Az ügyrend szövegezésén túl megegyeztek abban is a tagok, hogy a vizsgálóbizottság nem kizárólag a gyermekvédelmi intézményrendszer visszaéléseit fogja vizsgálni, hanem a fiatalokat általánosságban sújtó mentális válsághelyzettel is foglalkozni fog. Azt is rögzítették, hogy bár többen – köztük Melléthei-Barna és Dúró Dóra – a nyilvánosság bevonása érdekében a nyílt bizottsági üléseket támogatták, sok esetben szükség lehet majd a zárt ülésekre. Abban is egyetértettek, hogy a bizottság kiskorú sértetteket nem fog meghallgatni, legfeljebb a gyermekvédelmi rendszerből már kikerült, felnőttként a történetüket, tapasztalataikat megosztani kívánó személyeket. Melléthei-Barna leszögezte, ezekre is legfeljebb rendszerszintű problémák illusztrálása érdekében kerülhet majd sor.
Melléthei-Barna Márton
HVG / Cabrera Martin
A bizottság jövő szerdán ülésezik legközelebb, ezt követően is hetente találkoznak majd, a következő lépésben Diószegi Judit bizottsági elnök tervezetet készít arra, hogy a vizsgálóbizottság milyen témákkal és milyen sorrendben foglalkozzon.
A vizsgálóbizottságok felállításáról még májusban szavazott az Országgyűlés. Az öt vizsgálóbizottság:
- a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró,
- a kegyelmi botrány felelőseit feltáró,
- a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró,
- a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró és
- a végrehajtási visszaéléseket feltáró.
A gyermekvédelmi vizsgálóbizottságnak, csakúgy, mint a többinek, hat tagja van, a Tisza mindegyikbe három, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk egy-egy tagot jelölt. A gyermekvédelmi vizsgálóbizottság alelnöke Dúró Dóra, tagja még a fideszes Panyi Miklós és Juhász Hajnalka (KDNP).
Dúró Dóra
HVG / Cabrera Martin
A parlament június végén szavazta meg az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot, ami szigorította a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés szabályait. A Tisza-kormány ezzel azt segítené elő, hogy a bizottságoknak valódi hatalma legyen: kötelezővé tették a részvételt a beidézetteknek, a megjelenést jelentős pénzbírsággal, majd rendőri elővezetéssel is kikényszeríthetik. Az adatszolgáltatási és a nyilatkozattételi kötelezettség megszegését pedig börtönbüntetéssel is sújthatják.
https://hvg.hu/itthon/20260623_eltoroltek-az-uzemanyagar-plafont-kotelezo-lesz-megjelenni-a-vizsgalobizottsagok-elott-es-atalakitottak-a-kozmediat
A parlamenti vizsgálóbizottságok ugyanakkor a rendszerváltás óta eddig rendre a politikai napirend tematizálását szolgálták – nem pedig a politikai elszámoltatást, ami az új kormány célja lenne –, bár a kétharmados Fidesz-KDNP többség több mint egy évtizede nem járult hozzá ezek létrehozásához. A Tisza-kormány azért tágítaná a vizsgálóbizottságok jogköreit, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben azok valódi hatalommal rendelkezzenek, ugyanakkor ezt többen bírálták: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója, Szabó Máté szerint egy politikai testületet nem lehet ugyanarra a polcra tenni, mint az igazságszolgáltatást.
https://hvg.hu/360/20260527_vizsgalobizottsagok-mukodese-btk-tisza-kormany-tasz-hvg
Nyitókép: A testület tiszás tagjai Fotó: HVG / Cabrera Martin
