JULIE LYTHCOTT-HAIMS: Hogyan neveljünk sikeres gyerekeket?

Rosszallással tekintünk a gyerekeiket elhanyagoló szülőkre, de ennek a magatartásnak a másik véglete, a bábáskodás is sok kárt okozhat – mutat rá Julie Lythcott-Haims nevelési szakértő. A tökéletességre nevelt, féltve őrzött gyerekeknek nem jut ugyanis elég idejük játékra, nem pihennek eleget, aminek köszönhetően tinédzserkorukra közönyössé válnak, sokan közülük szorongástól, depressziótól szenvednek. Lythcott-Haims szerint fel kell ismerni, hogy az egyént a saját tettei vezetik eredményekre, nem pedig a szülőknek az egyénért tett cselekedetei. A túlzott segítés legfeljebb rövid távon térül meg (például jobb jegyeket kap gyerekünk, ha megírjuk helyette a házit), hosszú távon viszont a gyerek önbecsülése látja kárát. Előadásában Lythcott-Haims idézi a Harvard több évtizedet felölelő, utánkövetéses tanulmányának két fontos megállapítását is. Az első szerint a szakmai siker egyik alapja a gyerekként végzett házimunka, amibe érdemes minél korábban belekóstoltatni a gyereket a tettrekészség és a határozott mentalitás kialakulása érdekében. Ugyanezen tanulmány szerint az életben a boldogság forrása a szeretet, márpedig a gyerekeink csak akkor tudnak majd másokat is szeretni, ha mi magunk is feltétlen szeretetet adunk nekik. Ezért miután hazaérkezik az iskolából, ne a jegyek felől érdeklődjünk először, hanem tegyük le a telefont, nézzünk a gyerek szemébe, hogy lássa az arcunkon a viszontlátás és őszinte érdeklődés örömét – javasolja Lythcott-Haims.

BARRY SCHWARTZ: A gyakorlatias bölcsesség

Ha valami nem működik jól – legyen szó a pénzügyi, az oktatási vagy az egészségügyi rendszer anomáliáiról –, alapvetően kétféleképpen próbáljuk orvosolni a problémát: még több szabály illetve még hatékonyabb ösztönzők révén – mutat be két gyakori választ az általános elégedetlenségre Barry Schwartz pszichológus, de ezek csak ritkán jelentenek megoldást. Szerinte ugyanis a jobb szabályokon és az ésszerű ösztönzőkön túl erényre is szükség van, méghozzá leginkább olyan típusúra, amit Arisztotelész gyakorlatias bölcsességnek nevezett. Arról a gyakorlati tudásból eredő bölcsességről, erkölcsi szándékról van szó, amely révén magunktól is a megfelelő dolgot tesszük. Schwartz szerint a szabályokkal és az ösztönzőkkel az a baj, hogy demoralizálják az embereket és tevékenységeiket. Az ösztönzők hatására a tanárok nem a nevelésre, hanem például a magasabb iskolai összpontszámok elérésére koncentrálnak, az orvosok pedig nemritkán felesleges műtéteket végeznek. A rendszer jobbá tétele a pszichológus szerint azoknak a kezében van, akik nem a szabályok kicselezésén, hanem a rendszer átalakításán ügyködnek. Előadásában Schwartz több ilyen példát is bemutat: azt a profitorientált közösségi bankot, ahol a dolgozókat az alacsony jövedelmű kliensek érdekeinek képviseletére és a mellettük való kiállásra bátorítják, vagy azt a Harvardon működő orvosi képzést, amely a hatékonyságot a páciensek emberként kezelése, illetve az odafigyelésre oktatás révén próbálja növelni. Schwartz úgy véli: a szabályoktól és az ösztönzőktől önmagában nem leszünk jó orvosok, bankárok vagy épp tanárok, ehhez bölcsességre van szükség.

ROBERT MUGGAH: Tanuló városok

Bizonyos gyorsan növekvő metropoliszok – amilyen például Tokió – a világ legbiztonságosabb városai közé tartoznak, más gyorsan növekvő településeket viszont –amilyen a mexikói Ciudad Juárez, a venezuelai Caracas vagy a pakisztáni Karacsi – felemészt a bűnözés. Évente több mint félmillió ember hal erőszakos halált, és ennek csupán a töredéke – körülbelül a tizede – háborús övezetekben. Az erőszak dél felé halad, Latin-Amerika, valamint Közép-Kelet és Közép-Ázsia egy kis része felé. Mit tehet a világ ezzel a jelenséggel? – teszi fel a kérdést Robert Muggah biztonsági kutató, hogy rögtön utána mutasson is pár lehetőséget a jelenség visszaszorítására. Javaslata szerint például párosíthatnánk az „egészséges” és a „beteges” városokat, hogy tanuljanak egymástól – mint ahogy El Salvador és Los Angeles esetében történt, ahol a polgármesterek közreműködésével exbandatagok mentoráltak „élő” bandatagokat, továbbá az oktatás és a nevelés mellett például tűzszünetek megkötéséhez is hozzájárultak. De az információk összegyűjtése és azok megosztása is segíthet: a brazíliai São Paulo például azt követően vált a korábbinál biztonságosabbá, hogy feltérképezte a város forró pontjait, és az adatok alapján megreformálta a rendőrséget.

A fenti cikk eredetileg a HVG Extra Business 2017/4-es számában jelent meg. Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!