Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A K&H a GfK közvélemény-kutató intézettel közösen végzi a bizalmiindex-kutatást. A kutatás során több mint hétszáz, éves szinten 700 millió forint nettó árbevétel alatti kis- és középvállalkozást kérdeztek meg a versenyhelyzetről, eredményeikről, azok elérését nehezítő tényezőkről. Az eredmények azt mutatják, hogy a szektor nehéz évet jósol magának és ennek megfelelően árbevétel növekedési várakozásai is csak egyszámjegyűek, összesen 6-7 százalékos bővülésre számítanak. Ennek ellenére töretlen az innovációs kedv a körükben. Többségük új termékek bevezetésében, új piacok megszerzésében és az EU-források bevonásában látja a kitörési pontot.
A felmérés szerint a legkisebb cégek várakozásai a leginkább negatívak, a legfeljebb 100 millió forint éves nettó árbevételű csoportban az index értéke mínusz 23 pont volt. Ágazatonként a mezőgazdasági vállalkozások jövőképe a leginkább borúlátó mínusz 19 ponttal. Az agrárvállalkozások ugyanis most ismerték fel, hogy a kelet-európai országokból egyre erősödő konkurenciával kell számolniuk. A szolgáltatási index (mínusz 11 ponttal) és az ipari index (9 ponttal) romlása a gazdaságpolitikai helyzetre és a romló likviditási pozícióra vezethető vissza.
A leginkább ellátott mezőgazdasági szektor cégei viszont kiemelkedően optimisták, 84 százalékuk tartja reálisnak az EU-támogatás elnyerését. A szolgáltatói ágazat 56 százaléka, a kereskedelmi ágazat 52 százaléka számít sikeres pályázati lehetőségekre. A válaszolók 68 százaléka a nem kormányzati honlapokat jelölte meg az EU-s pályázati lehetőségekről tudósító legfőbb információ-forrásnak.
A monetáris politika megítélése az előző negyedévekhez viszonyítva tovább romlott, az indexe mínusz 14 pont volt. Annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése a monetáris politikát kiszámíthatóbbá tette a piac szereplői számára, és ez megnyugvást keltett a kkv-k körében is. Az EU-s lehetőségek megítélése összességében ugyan romlott az előző negyedévhez képest, de a többi vizsgált területhez viszonyítva mégis optimistább képet mutat.
A felmérés szerint a legkisebb cégek várakozásai a leginkább negatívak, a legfeljebb 100 millió forint éves nettó árbevételű csoportban az index értéke mínusz 23 pont volt. Ágazatonként a mezőgazdasági vállalkozások jövőképe a leginkább borúlátó mínusz 19 ponttal. Az agrárvállalkozások ugyanis most ismerték fel, hogy a kelet-európai országokból egyre erősödő konkurenciával kell számolniuk. A szolgáltatási index (mínusz 11 ponttal) és az ipari index (9 ponttal) romlása a gazdaságpolitikai helyzetre és a romló likviditási pozícióra vezethető vissza.
A leginkább ellátott mezőgazdasági szektor cégei viszont kiemelkedően optimisták, 84 százalékuk tartja reálisnak az EU-támogatás elnyerését. A szolgáltatói ágazat 56 százaléka, a kereskedelmi ágazat 52 százaléka számít sikeres pályázati lehetőségekre. A válaszolók 68 százaléka a nem kormányzati honlapokat jelölte meg az EU-s pályázati lehetőségekről tudósító legfőbb információ-forrásnak.
A monetáris politika megítélése az előző negyedévekhez viszonyítva tovább romlott, az indexe mínusz 14 pont volt. Annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat folyamatos csökkenése a monetáris politikát kiszámíthatóbbá tette a piac szereplői számára, és ez megnyugvást keltett a kkv-k körében is. Az EU-s lehetőségek megítélése összességében ugyan romlott az előző negyedévhez képest, de a többi vizsgált területhez viszonyítva mégis optimistább képet mutat.
