Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Mivel kevesen fizetnek adót és járulékot, kevesekre magas teher járul. Tehercsökkentés azonban csak úgy képzelhető el, ha a terhek vállalásába azok is bekapcsolódnak, akik ezt eddig nem tették - mondta Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár.
Az államtitkár szerint a kormány 2006 nyara óta több lépést tett ennek érdekében, aminek eredménye, hogy 81 ezer saját jövedelemmel nem rendelkező - eltartott - járulékfizető lett, s 48 ezer őstermelő jelentkezett be a társadalombiztosításba. A járulékot fizetők száma a 2005. évi 3,8 millióról 4 millióra nőtt. Az államtitkár szerint hasonló javulás tapasztalható az adófizetés terén is, amihez számos intézkedés járult hozzá, köztük például a nagy számban indított vagyonosodási vizsgálatok.
A társaságoknál 2005-höz képest nőtt az adót fizetők száma és kevesebb lett a veszteséges cég. Az elmúlt két évben mintegy 315 ezer cég nyújtott be adóbevallást, de míg 2005-ben közülük csak 125 ezer fizetett adót, 2006-ban már 140 ezer - mondta Tátrai Miklós. Hangsúlyozta: mind a jövő évi változások, mind a 2009-es reform adólépéseinek kereteit a konvergenciaprogram szabja meg, vagyis az adódöntések nem veszélyeztethetik az egyensúlyjavulást.
Az adótörvények 2008-tól tervezett módosításait ismertetve elmondta: a javaslatok a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését, az adórendszer igazságosabbá, szabályozottabbá tételét szolgálják. A versenyképesség javítását célozza a kisadók számának csökkentése, amely az államtitkár szerint egyszerre mérsékli az adóterheket és az adminisztrációt. Az állattenyésztési, a vadgazdálkodási, a halászati és az erdőfenntartási hozzájárulások és járulékok megszüntetése 2008-ban csaknem 5 milliárd forintot hagy a mezőgazdasági vállalkozók zsebében. Más kisadók esetében a bürokráciát kívánja csökkenteni a kormány, ezért kezdeményezte a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és az innovációs járulék összevonását.
A kedvezmények körében az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adózás előtti nyereség 25 százalékos határát 50 százalékra emeli a törvényjavaslat, ami mintegy 10 milliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozásoknak. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy csak akkor veszítse el kedvezményre való jogosultságát a vállalkozó, ha nettó módon számítva áll fenn adótartozása.
Az egyszerűsítés, a bürokrácia csökkentése érdekében számos módosítást tartalmaz a törvényjavaslat. A jövedéki adózásban például egyszerűsödik az engedélyezési rendszer, az adózás rendjét illetően szűkül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, s egyszerűsödnek a befizetési szabályok is. Az üzleti élet átláthatóbbá tétele érdekében bővül az adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatok köre, egyebek mellett azokéval, akik ellen az APEH végrehajtási eljárást folytat.
A feketegazdaság fehérítése érdekében is számos módosításra kerül sor. Az APEH például be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre, s megvizsgálja, valós-e a bejelentett székhely, az ügyvezetők személye.
Az önkéntes jogkövetés ösztönzése érdekében emelkedik a mulasztási bírság maximális mértéke, magánszemély adózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra.
A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása az államtitkár szerint a legdurvább és legdirektebb módjai az adóelkerülésnek, így egyértelműen a feketegazdaság körébe tartoznak. Ezért az ilyen típusú mulasztásokhoz emelt összegű, 1 millió forintig terjedő bírság kapcsolódik. A törvénysértő alkalmazottra is mulasztási bírság szabható ki.
Az adószám felfüggesztése esetén szigorúbbak lesznek a szankciók. A nem felszámolással, hanem végelszámolással vagy szankciós törléssel megszűnő cégek esetében a cégbíróság a céget csak akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az APEH, a VPOP a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó ellenőrzést jogerős határozattal lezárta és az adózó tartozással nem rendelkezik - mondta Tátrai Miklós. Szigorodik és ésszerűsödik a jövedéki szankciórendszer, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a súlyosabb mulasztások esetében emelkedik.
Fontos az is, hogy az adórendszer a társadalom egyes csoportjait teherviselő képességük szerint, igazságosan terhelje - mondta az államtitkár. Ezért a kormány javaslatot tesz arra, hogy a személyi jövedelemadóban a közepes jövedelműek kiemelkedően, igazságtalanul nagy adóterhe lényegesen csökkenjen. Ezt szolgálja az adójóváírás rendszerének változása, aminek révén 2008-ban mintegy 30 milliárd forint szja-t takarít meg a lakosság.
Módosulnak egyes kedvezmények is, így például az szja területén megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, viszont rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles a lakások átruházásából származó jövedelem. A helyi építmény- és telekadózásban a számított érték alapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület szerinti vagy korrigált forgalmi érték szerinti adóalapot. A luxusadót nem csak a magánszemélyeknek, hanem a szervezeteknek is fizetniük kell.
A társadalombiztosítás területén is lesznek változások, így például 2008-tól 4 százalékos járulékátcsoportosításra kerül sor az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. A járulékterhek nem változnak, csak az alapok közötti járulékbevétel megoszlás változik - mondta az államtitkár.
