© AP

Eddig legkevesebb ötmilliárd forintot veszített a magyar állam azon, hogy az elmúlt hónapokban körülbelül tízezer szlovák rendszámú autót hoztak be az országba, amelyekre nem fizettek regisztrációs adót. Míg ugyanis Szlovákiában nincs ilyen adó, Magyarországon ennek összege minimum 250 ezer, egy 1400-1600 köbcentis motorú autóra félmillió forint körüli összeg, egy tízmilliós luxusterepjáróra pedig több mint kétmillió.

Szlovákiában bárki vehet autót, ám annak, hogy valaki ott helyezze azt üzembe - vagyis rendszámot kapjon rá -, feltételei vannak, akárcsak bármely más uniós tagállamban: tartózkodási engedély és lakcím kell hozzá. Ezek nélkül a magyar autósok itthon is legfeljebb harminc napig furikázhatnak szlovák rendszámú autójukkal, ezután honosítaniuk kell a négykerekűt, és persze az adót is meg kell fizetniük utána. Csakhogy a tartózkodási engedély és a lakcímet igazoló papírok a Komárom és Kassa közti zónában erre szakosodott ügyintézőktől 350-400 ezer forintért minden további nélkül megkaphatók.

"Hol van itt a törvényszegés? Azért léptünk be az unióba, hogy a vásárlók szabadon mozoghassanak a tagállamok között. Miért fizessen egy magyar autós akár milliókkal többet, ha a határ túloldalán olcsóbban vehet gépkocsit?" - fakadt ki Hodur Zoltán, a szlovákiai komáromi Imperial Consulting (IC) cég magyar mobilszámon hívható munkatársa. A magyaroknak naponta legalább egy autót "kerítő", számukra teljes körű ügyintézést és tanácsadást kínáló IC a honlapján kürtöli világgá: "szlovák rendszám, milliós megtakarítás". A társaság 200 ezer forintért szerzi meg a tartózkodási engedélyt és mellé egy kétéves albérleti szerződést. "Az ebben feltüntetett lakás valódi, de nem ellenőrizzük, használja-e az ügyfelünk vagy sem" - mondta diplomatikusan Hodur. Ilyen csekély összegért azonban üres lakást aligha lehet bérelni, inkább arról lehet szó, hogy egyes szlovák lakástulajdonosok némi jutalék fejében "kölcsönadják" ingatlanuk azonosító adatait. Ezen kívül a magyar vevőnek körülbelül tízezer forintot kell fizetnie a rendszámért, továbbá évente minimum 12 ezer forintos úthasználati díjat szednek tőle, súlyadó viszont nincs. Sőt az úgynevezett egyterűeknek még a 19 százalékos áfája is visszaigényelhető, feltéve, hogy üzleti célra vásárolják őket.

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) a minap razziát helyezett kilátásba a szerinte törvénysértő, adóeltitkoló magyar autósok ellen, ám nem lesz könnyű dolga, ha gyanúját igazolni akarja. "Diplomáciai konfliktus támadna abból, ha a szlovák rendszámú autókat gyakrabban állítanánk meg, mint másokat" - említett egy nehézséget Pausz Ferenc, az autósok papírjait a leggyakrabban ellenőrző Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti ezredese. Az autó harminc napnál régebbi áthozatalát eleve nem lehet kontrollálni, mivel a szlovák-magyar határon szabad az átjárás, pecsét nincs. Azt sem lenne könnyű bizonyítani, hogy a felmutatott szlovák tartózkodási engedély és albérleti szerződés fiktív. Ez egyébként bűncselekmény (okirat-hamisítás) lenne, ami elvileg Szlovákiában is, Magyarországon is büntetendő, ám eddig egyetlen magyar autós ellen sem indult ilyen eljárás. "Hárommillió autó van Magyarországon, ennek töredéke szlovák rendszámú, s azok is jobbára a határhoz közeli településeken közlekednek" - tette hozzá Pausz.

Amúgy a magyar hatóságok morgolódása nincs ellentétben az Európai Unió szabályozásával. Olyan uniós jogszabály nincs ugyan, amely kifejezetten az autók regisztrációs adóztatásának helyszínével foglalkozna, de Istáncsuy Éva, a VPOP főhadnagya a HVG érdeklődésére azzal érvelt, hogy az Európai Bizottság egyik friss közleménye szerint az unióban a járműveket a tulajdonos szokásos tartózkodási helye szerinti államban kell üzembe állítani és adóztatni, vagyis ott, ahol évente legalább 185 napot él és dolgozik. "A két Komárom már annyira összenőtt, hogy aligha mondja meg bárki, ki melyik országban tartózkodik többet" - tromfol erre a komáromi Géringer László, akinek mindkét országban van autószalonja, s magyarországi autókereskedő cégét adózási okokból a szlovákon keresztül tulajdonolja.

Egy brüsszeli szakértő tájékoztatása szerint viszont egy, a tartózkodási hely megállapításáról szóló uniós irányelv szerint azoknál a polgároknál, akik (például a munkájuk miatt) több tagállamban laknak, a személyes kötődéseik a mérvadók, például az, hol él a családjuk, hol dolgozik a férjük, feleségük, hol járnak iskolába a gyermekeik. Ez utóbbiak felderítésével esetleg rábizonyíthatják a hatóságok a turpisságot a gyanús autósokra, akiktől joguk van e személyes körülményekről is igazolást kérni.

Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke mindenesetre már tavaly figyelmeztette a Pénzügyminisztériumot, hogy az elharapózó - az uniós normákkal az ő álláspontjuk szerint is ellentétes - szlovákiai autóvásárlások megkurtítják a honi adóbevételeket. A tárcánál azonban kezdetben csupán a kereskedők nyafogásának minősítették e jelzést. Igaz, az év első öt havában épp tízezerrel kevesebb - 69 486 darab - új autó kelt el Magyarországon, mint tavaly ugyanekkor, s egyelőre nem tudni, mennyiben írható ez a különbség a szlovákiai biznisz rovására. Mindamellett Győző szerint a magyar személyautópark 80-85 százaléka olyan kis- és középkategóriás négykerekűekből áll, amelyeknél nem érné meg a szlovákiai kiruccanás.

"Abba viszont már aligha köthet bele bárki, ha valaki szlovák autót bérel" - jelentette ki Orbán Péter, az erre az üzletágra szakosodó, bejegyzés alatt álló kassai CPM Consult magyarországi tulajdonosa, aki hetente négy-öt szlovák négykerekű útját egyengeti ily módon. Elsősorban magyar cégek bérelnek Szlovákiából autót úgy, hogy leányvállalatot alapítanak ott, amely megveszi, majd bérbe adja nekik a járgányokat. Különösen megéri e konstrukció, ha flottáról van szó, hiszen - amint internetes reklámokban hirdetik - míg egy 2,5 literes turbódízel Volkswagen Touareg Magyarországon 13 millió forintba, Szlovákiában csupán 9,5 millióba kerül. Nem beszélve arról, hogy többtucatnyi autó fenntartása esetén a kedvezőbb szlovák amortizációs szabályok és alacsonyabb biztosítási költségek is sokat nyomnak a latban.

A költségvetési szempontokkal azonos fajsúlyúnak tartja a rendőrség, hogy nehezebben tud fellépni a külföldi rendszámú autókkal elkövetett szabálytalanságokkal szemben. Az unió tagállamaiban ugyanis még mindig esetleges, kétoldalú jogsegélyegyezmények alapján zajlik a közlekedési információcsere. Így ha egy szlovák illetőségű autóval valamilyen kihágást követnek el, s az autóst nem kapják el a helyszínen, a rendszám alapján utóbb szinte lehetetlen azonosítani - magyarázza Gégény István közlekedésrendészeti alezredes. Ezalól csak bűncselekmény elkövetése (például gázolás) a kivétel, amikor működik a kölcsönös adatszolgáltatás. A rendőrtiszt tapasztalatai szerint az utóbbi hónapokban gyakrabban sértik meg a KRESZ-t külföldi (például szlovák) rendszámú autókkal, amelyeket még a vérmes magyar parkolási társulások sem érnek utol.

GYENIS ÁGNES