Mint ismert a kanadai Gabriel Resources többségi tuladonában lévő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalatot akkor hívták életre, amikor a 2000-es évek elején felfedezték, hogy Verespatak mellett legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejt a föld. A cég a tervek szerint Európa legnagyobb külszíni aranybányáját nyitotta volna meg a romániai település mellett, ahol már 2008 végén megkezdődhetett volna a kitermelés. Az RMGC egy korábbi becslése szerint az ércmennyiségből mintegy 10 millió uncia aranyat és 54 millió uncia ezüstöt lehet hasznosítani. Ennek értékét öt esztendővel ezelőtt mintegy 5 milliárd dollárra becsülték, azóta azonban a nemesfémek drágulása miatt ennek többszörösére emelkedett az elérhető haszon.

A kanadai–román vegyesvállalat beruházása azonban leállt, mert a környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette az engedélyeztetési folyamatot. A projekt ellen számos szervezet tiltakozott, s többek közt hazánk is a beruházás ellen foglalt a kitermelés során ugyanis az RMGC olyan ciános technológiát alkalmazna, amely a 2000-es tiszai szennyezést is okozta. A különbség mindössze annyi, hogy a verespataki arany és ezüst kivonását célzó eljárás során annyi veszélyes hulladékot, zagyot hagynának a területen, amely a tiszai szennyezést okozó nagybányainál százszor, térfogata pedig körülbelül ezerszer nagyobb.

Az idén év elejéig úgy nézett ki, hogy a verespataki aranybánya-projekt egyáltalán nem valósul meg, nemrég azonban a román kormány úgy döntött, hogy a településnek szüksége van a beruházásra. A Szabadság értesülései szerint külön reklámcéget fogadtak fel, amely másfél évre időzített reklámhadjárattal szándékszik megváltoztatni a Verespatakkal kapcsolatos közvéleményt.

Ecoline