A mostani gazdasági helyzet, a növekvő kockázatok tovább nehezítik a hazai vállalatok helyzetét, a kintlévőségek pedig még jobban sebezhetővé teszik a hazai kkv szektort. A kintlévőségek nagyban rontják a cégek likviditását és a kezeletlen kintlévőségek, pedig nagyban veszélyeztetik a cégek működését és rontják jövedelmezőségüket.  A felmérésből kiderült hogy a cégek közel tíz százalékának fogalma sincs arról, hogy milyen mértékű kintlévőséggel rendelkeznek. 

Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója szerint azoknak a cégeknek, akiknek nincs megbízható nyilvántartása a vevőállományáról azokat sokszorosan sújthatja a vevőállomány minőségének romlása, már pedig mint azt az elmúlt hónapok mutatják olyanok is elbukhatnak, akikről azt soha nem feltételeztük. Az ésszerűtlen magatartás életveszélyes: a kkv-k működőképességét akár egyetlen ügyfél késedelmes fizetése is veszélybe sodorhatja, egy-egy behajthatatlan követelés pedig a csőd szélére is taszíthatja a hitelezőt.

A felmérés résztvevőinek hatvanöt százalékénak van egy évnél idősebb követelése, pedig statisztikai tény, hogy minél több idő telik el a követelés lejárta után, annál kisebb az esélye annak megtérülésére. Tapasztalatok szerint egy fél éve lejárt adósságnak már csak igen kis százalékát látják viszont a hitelezők.  A megkérdezettek hetven százaléka a körbetartozás okát látja a késedelmes fizetésben, valamint az egyre súlysodó pénzügyi helyzetet okolják a nemfizetésért.

A kis- és középvállalatok helyzete, gazdasági mozgástere a válság mélyülésével egyre kedvezőtlenebbé válik, miközben e társaságok többsége még mindig  saját maguk próbálnak lépéseket tenni a kintlévőségeik behajtásában  és csupán a cégek kevesebb mint egy harmada fordul külső követeléskezelő céghez. Ennek okát Dercze abban látja, sok esetben nem indítanak behajtási eljárást attól félve, hogy elvesztik az ügyfeleiket. Ennél már csak egy nagyobb hiba van, amikor a lejárt követelések, túllépett türelmi idő ellenére is szállítanak vevőiknek a vállalkozók. Mivel Magyarországon nagyon rossz a fizetési morál Dercze úgy véli, érdemes lenne a kezdetektől nagyobb figyelmet fordítani a kinnlevőségekre. Egy vállalkozónak tudni kell a számlák lejáratát, hogy azokat fizetik vagy sem a vevői. Bőven elég ugyanis, ha a követelésnek "csupán" tíz százalékát nem tudják behajtani a vállalatok, mert egy ekkora összeg elviheti az éves eredmény jelentős részét.

A romló fizetési morál és várhatóan emelkedő csődhányad nemcsak Magyarországra, hanem az egész közép-kelet-európai térségre jellemző lesz 2009-ben Magyarországon 2005–06 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma. Az EU-tagországok között tulajdonképpen évek óta az élbolyban állunk ezen a területen. Dercze úgy véli, hogy az idei és a 2010-es év is mindenképpen problémás lesz a magyar vállalkozások szempontjából, hiszen csökken a világpiaci növekedés. A magyar export domináns része az EU-országokba irányul, azon belül is Németország a legnagyobb felvevőpiaca a magyar termékeknek. Ez további problémákat okoz, gyárak állnak le vagy csökkentik kapacitásukat, ami tovább gyűrűzik a beszállítóknál és hasonló folyamatot eredményez.

A Coface úgy látja, hogy a jelenlegi válság lefutási idejét nem lehet megjósolni. Az mindenesetre biztos, hogy a   szakemberek a jelenlegi gazdasági helyzet legnagyobb veszteseinek a kkv-kat tartják. Az pedig hogy egy adott kkv-t milyen mértékben érint a válság, főként azon múlik, hogy melyik szektorban működik, milyen piacra dolgozik, (export vagy belföld), milyen vevői vannak, és természetesen, hogy milyen pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. „Azok vannak a legnagyobb bajban, akik már jelentősen eladósodva futnak neki a következő időszaknak – fűzi hozzá Dercze. A kedvezőtlen tendencia megfordításához tudatos kockázatkezelés szükséges. Ebben a helyzetben a vevőkockázatok sokkal fokozottabban jelennek meg. Ilyenkor megnövekedik a naprakész céginformáció, cég- és csődmonitoring szerepe.