Annyi bizonyos, hogy 2009. június 19-e fontos nap a majd hat évtizedes múltra visszatekintő sorozat történetében, most már csak az a kérdés, hogy az F1 halálos ítéletét mondta-e ki az a nyolc csapat, amely ma hivatalosan is bejelentette: kiszállnak a Forma-1-ből és konkurens sorozatot indítanak.

A gyilkos: a válság

Az már tavaly év végén kiderült, hogy a valamennyire üzleti alapon működő sportágak közül a Forma-1-et érinti legérzékenyebben a gazdasági válság. A krízis pont azokat az ágazatokat (autóipar, pénzügyi szektor) vetette vissza legnagyobb mértékben, amelyek a dohánygyártók többségének három évvel ezelőtti kiszállása óta a legtöbb pénzt pumpálták a sorozatba. A Forma-1, amely a 2000-es évek eleje óta lubickolt a dollár-milliárdokban, hirtelen pénzszűkében találta magát, s nagyon úgy fest, hogy ezzel a helyzettel nem tudtak mit kezdeni a sorozat szereplői és szabályozói.

A válság (vagy inkábba a forráshiány) kihozta a korábbi ellentéteket az F1 berkein belül. A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) arra próbálta meg felhasználni a csapatok szorult helyzetét, s a tulajdonos autógyártók tervezett megszorításait, hogy átverje az érintetteken az évek óta erőltetett költségcsökkentési terveket. A Honda tavaly decemberi kiszállásával csak a lovat adta az elnök Max Mosleyt alá, aki úgy érezte itt a vissza nem térő alkalom, hogy elképzeléseit érvényre juttassa, s ezzel az FIA pozícióit is megerősítse.

A csapatok és a szövetség közötti ellentét az FIA által bevezetni tervezett költségvetési sapka körül csúcsosodott ki. Az irányító szervezet ugyanis közölte: 40 millió fontban maximálnák 2010-től a csapatok költségvetését, s bár ezt átléphetik az istállók (amelynek többsége jelenleg ennek az összegnek a 6-8-szorosából gazdálkodik), de akkor szigorúbb technikai szabályoknak kell megfelelniük. A nagyobb csapatok - amelyek egyértelműen attól féltek, hogy a fejlesztési engedmények olyan technikai előnyhöz juttatnák a kisebb teameket, hogy az messze túlkompenzálná a nagyok pénzügyi fölényét – elfogadhatatlannak tartották a kettős szabályozást.

Most tényleg jön a farkas

Már fenyegetőztek A csapatok először a 2000-es évek elején rántották elő a „konkurens viadal indítása” feliratú ütőkártyát. A különbség az volt, hogy az istállók akkor nem az FIA-val, hanem a kereskedelmi jogokat birtokló cégcsoport vezetőjével, Bernie Ecclestone-nal álltak háborúban. A teamek célja azidőtájt a kereskedelmi jogokból származó bevételek elosztását szabályozó Concorde szerződés újratárgyalása volt, ugyanis úgy vélték, hogy a több száz millió dolláros éves bevételből nem jut nekik elegendő, túl sokat kap belőle a jogokat az FIA-tól fillérekért megvásároló Ecclestone, illetve cégei.

A hetek óta tartó vitában – bár többször hangoztatták, hogy közeledtek az álláspontok - egyik fél sem engedett elképzeléseiből, így a csapatok szövetsége, a Formula One Teams Association (FOTA) előhúzta a régi ütőkártyát, s megfenyegette az FIA-t, hogy konkurens sorozatot indít, ha a szövetség nem felejti el a költségvetés korlátozását. A csapatok azonban korábban már annyiszor kiáltottak farkast, hogy az FIA ezúttal nem hitte el, hogy meglépik a konkurens sorozat elindítását, így a – tavalyi szexbotránya miatt igencsak lerombolt – saját és az FIA renoméjának újjáépítésén dolgozó Mosley-t ez sem hatotta meg.

Nos, a farkas megérkezett, ma ugyanis a Toyota, a BMW Sauber, a Brawn, a Ferrari, a McLaren, a Red Bull a Renault és a Toro Rosso (az idén versenyző 10 csapatból 8) hivatalosan is bejelentette, hogy konkurens versenysorozatot indítanak. A FOTA közleményéből kiderül, hogy az érintett istállók ezt az idényt még végigcsinálják, 2010-ben azonban már nem kívánnak az F1-ben versenyezni.

Halálsoron a Forma-1

A konkurens sorozat indításának mindenesetre komoly következményei lehetnek a teljes autósportra nézve. Egy sportesemény (vagy egy sportesemény sorozat) ugyanis általában akkor lehet sikeres, ha biztosítani tudja az egyediséget. Az olimpia azért a világ legnézettebb sportrendezvénye, mert négy évente egy van belőle, ha megszűnne a NOB monopol helyzete, s lenne mondjuk három külön olimpiai bizottság, amelyek konkurens olimpiákat szerveznek, az az olimpia összeomlásához vezethet.

Hasonló a helyzet a Forma-1-gyel is, amely azért válhatott a világ legnézettebb sportesemény-sorozatává, s azért vonzhatott évi több milliárd dollárt, mert olyan egyedülálló élményt nyújtott a nézőknek, amit más autóverseny nem tudott. Ellenpéldaként az ökölvívást említhetnénk, amely esetében a népszerűség gátja, hogy kismillió szervezetnek nagyjából ugyanannyi világbajnoka van, s tulajdonképpen bárki létrehozhat egy újabb szervezetet, s ültethet újabb világbajnokokat a trónra.

Nincs esély?

Bár nyilván némi esély van még a megegyezésre, a hivatalos bejelentés mindenesetre csökkentette annak valószínűségét, hogy egyben marad a Forma-1. A szakítás árnyéka ugyanis újabb ellentéteket hozhat ki a sorozaton belül, s a belháborúba beszállhat az a Bernie Ecclestone is, aki az elmúlt hónapokban inkább kívülről szemlélte az eseményeket, s felválta szúrt oda az FIA-nak, illetve a csapatoknak.

Hatalmas üzlet Nem véletlen, hogy Bernie Ecclestone perrel fenyegetőzik, hiszen a brit üzletember az F1-nek köszönheti milliárdjait. Ecclestone cégbirodalma – valódi értékéhez képest minden bizonnyal – fillérekért szerezte meg eleinte saját, illetve felesége tulajdonában cégei számára az F1 kereskedelmi jogait az FIA-tól. A jelenleg a CVC Capital Partners kockázati tőkebefektető társaság 75 és Ecclestone 25 százalékos tulajdonában lévő cégcsoporthoz folyik be az összes televíziós jogdíj (becslések szerint évi 800 millió dollár), valamint a versenyek szponzoraitól kapott pénz is (nagydíjanként néhány 10 millió dollár). Ezt a bevételt osztják szét a Concorde szerződés alapján a tulajdonosok, a csapatok valamint az FIA között. Bár a kontraktus titkosított, különböző források szerint a tulajdonosok a bevételek 50 százalékát kapják, míg az istállóknak 47, a nemzetközi szövetségnek pedig 3 százalék jut.

Ecclestone-nak ugyanis még mindig nagyon komoly pénzügyi érdekei fűződnek ahhoz, hogy ne induljon el egy konkurens sorozat, lévén, hogy a Forma-1 kereskedelmi jogait birtokló cégcsoport 25 százaléka továbbra is az ő tulajdonában van. Márpedig egy új sorozat elindítása igencsak leszállítaná a kereskedelmi jogok értékét, hiszen a csatornáknak és a szponzoroknak is kevesebbet érne a Forma-1, amely ekkor már nem lenne egyedi, csak egy a nagy autóversenyek közül (s ha a nagy csapatok kiszállnak minden bizonnyal nem a legnagyobb, s nem is a legértékesebb). Nem véletlen tehát, hogy néhány héttel ezelőtt – amikor már reális esélyként merült a végső szakítás – Ecclestone közölte: nem hagyja veszni üzletét, s komoly pereskedésre számíthatnak a csapatok, amelyek konkurens viadalt akarnak indítani.

Mindenesetre a világ szeme most Bernie Ecclestone-n van, ő talán ugyanis az egyetlen, aki visszafordíthatja a folyamatot, az ő állásfoglalása fogja meghatározni a Forma-1 jövőjét. Amennyiben az F1 teljhatalmú ura az FIA mellé áll – amire van esély, hiszen régi barátság köti Mosleyhoz – nagy valószínűség szerint – függetlenül attól, hogy perrel meg tudja-e akadályozni a konkurens viadalt vagy sem – aláírja az F1 halálos ítéletét. Amennyiben azonban felismeri, hogy az FIA költségvetési sapkája – nagyjából 6-8 évvel - elkésett kezdeményezés, s a jelenlegi formájában nem megvalósítható, s megteszi azt, amit már a tavalyi szexbotrányt követően meg kellett volna, azaz elhajtja Mosley-t, akkor talán még van visszaút…

Jandó Zoltán