Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A tegnap elfogadott adótörvény részben illetékmentessé teszi az ingatlan alapú lízingfinanszírozást, ezáltal a kis- és középvállalkozások új forrásbevonási lehetőséghez juthatnak. A már korábban megszavazott lakásmentő csomag részeként pedig kiterjesztették az állami garanciavállalást a lakáslízingre.
A Parlament a június 29-ei zárószavazáson elfogadta a 2010-től életbe lépő új adótörvényt, amely hosszú évek után megszüntette a lízingfinanszírozás diszkriminációját: a törvény alapján 2010 januártól a kis- és középvállalatok számára nyílik új forrás lehetőség azáltal, hogy nem terheli őket dupla illetékfizetési kötelezettség, abban az esetben ha visszlízing esetén a saját tulajdonú ingatlanukat használják a forráshoz jutás fedezeteként.
„ A kitartó munkánk meghozta a gyümölcsét; a lakásmentő törvény kiterjesztése a lízingszerződésekre annak a bizonyítéka, hogy a parlament a lízinget a lakáshitelhez hasonló finanszírozási formának tekinti.” – hangsúlyozta Dunavölgyi Mária, a Lízingszövetség újonnan megválasztott alelnöke, akinek feladata a szövetségen belül az érdekképviseleti munka további erősítése. Dunavölgyi Mária hozzátette, hogy bár az eredeti törvényt több mint három hónapja fogadta el a parlament, ám a brüsszeli jóváhagyás hiányában mind a mai napig nem lépett életbe.
Változik az ingatlanok illetékszabályozása is 2010. január 1-től: átmeneti, három éves illetékmentességet kapnak a visszlízing ügyletben résztvevő lízingbe vevők, akik saját tulajdonukat értékesítik és lízingelik vissza tulajdonjog átszállással.
A válság óta alig jutnak hitelhez a kis-és közép vállalatok, mivel jelentősen megnövekedett a felszámolási kockázatuk. Számukra megoldást jelenthet a lízing finanszírozás, mivel az tulajdon átruházással védi a finanszírozót a felszámolás ellen. Eddig, ha valaki rendelkezett ingatlannal, és azt egy lízingcégnek eladta, majd visszalízingelte tőle, akkor a lízingszerződéshez kötődően ismét visszterhes vagyonszerzési illetéket kellett fizetnie.
„A tegnap elfogadott törvény értelmében 2010-től megszűnik a dupla illetékfizetés és ezáltal a kis és középvállalkozások, akiknek több, mint 50%-a most is saját tulajdonú ingatlanban működik új forrásbevonási lehetőséghez jut. A lízing esetében a futamidő végéig a lízingbeadó a tulajdonos, ezért lízingben biztonságosabb finanszírozni, mint jelzálog alapú hitellel. Ezzel olyan ügyfelek is kaphatnak finanszírozást, akiket a bankok jelenleg nem finanszíroznak.”- hangsúlyozta Gazsi Júlia, a Lízingszövetség Ingatlan Bizottságának elnöke.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
A legendás ellenzékit a választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.