Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Magyar Telekom ellen 2008-ban nyújtottak be keresetet a társaság volt partnercégei, mert a társaság - a kereset szerint - jogszerűtlenül bontott fel telefonos ügyfélszolgálati központok üzemeltetésére szóló szerződéseket.
A felperesek, nevezetesen az Actual Budapest, a Polinet 2000 és a Hungarowork Kft. alvállalkozóikkal - Euroservice-Royal,Telmat és Universitas Kft. - nemcsak a társaság, hanem a vele szorosan együttműködő munkaerő-kölcsönző cégek ellen indítottak bírósági eljárást. Elsősorban, írta meg korábban a hvg.hu, tisztességtelen piaci magatartással, illetve ügyfélszolgálati szerződéseik jogszerűtlen felbontásával vádolták az MTelekomot. A szerződéskötéskor kölcsönösen elálltak ugyanis a felmondás jogától, egészen 2010 júniusáig. A távközlési vállalat szerintük ezt figyelmen kívül hagyta, amikor beleegyezésük nélkül megállapodást kötött a Prohumán 2004 és a Trenkwalder Kft.-vel, hogy tőlük kölcsönözze a korábban partnercégekhez kiszervezett munkaerőt.
A per egyik tárgya a tisztességtelen piaci magatartás, amelynek megalapozottságát egyébként a felperesek abban látják, hogy márciusban közvetlenül azután csappant meg munkaerőállományuk, hogy megtudták: az MTelekom összesen közel 1 milliárd forint juttatást ajánlott fel a felperesek dolgozóinak, ha felmondanak munkáltatójuknak, és beleegyeznek, hogy számukra kedvezőtlenebb feltételekkel munkaerőkölcsönző cégeken keresztül foglalkoztassa őket a Telekom. (A felperesek a munkatársak elcsábításáról készült jegyzőkönyveket csatolták keresetükhöz.) Ezt az ajánlattételt később a Magyar Telekom sem cáfolta.
Az ügyben a Fővárosi Bíróság a 2010. október 28-án kelt elsőfokú közbenső ítéletében többek között megállapította a társaság felelősségét a szerződések megszüntetésével összefüggésében, ugyanakkor a követelés összegszerűségével kapcsolatban nem hozott döntést - szerepel a Magyar Telekom közleményében.
A kártérítés pontos összegének meghatározása, mint a hvg.hu-nak hangsúlyozták annak idején a felperesek, a bíróság hatásköre, de a követelés cégenként egymilliárd forint feletti. Az egykori partnercégek elsősorban a szerződéseikben meghatározott fix (megrendeléstől független) alapdíjakat követelik, amelyektől 2008 áprilisa és 2010 júniusa között azért esnek el, mert a szerződéseiket egyoldalúan felmondta a Magyar Telekom. Egyéb káraikat - a telefonos ügyfélszolgálatok szervezésének, irányításának, létrehozásának, menedzselésének költségeit - szakértők bevonásával kívánják bizonyítani.
A Magyar Telekom szerint a kereset megalapozatlan, és a közbenső ítélet ellen fellebbezni kíván. Amennyiben a fellebbezés ellenére a társaság felelősségét megállapító döntés jogerőre emelkedik, a per az összegszerűségre vonatkozóan folytatódhat.
Kedvező ítéletek születtek viszont a kisrészvényesek által a távközlési társaság ellen indított perekben, idézi az MTI a társaság által kiadott közlemény szövegét. Az egyik per tárgya az volt, hogy két magyar kisrészvényes keresetet adott be a Magyar Telekom ellen, és kérte a Fővárosi Bíróságtól a társaság 2010. április 7-én tartott közgyűlésén hozott határozatok hatályon kívül helyezését. A Fővárosi Bíróság a 2010. október 29-én kihirdetett elsőfokú ítéletével a kisrészvényesek keresetét elutasította. Egy másik kisrészvényes is keresetet adott be a Magyar Telekom ellen, és kérte a Fővárosi Bíróságtól a társaság 2010. április 7-én tartott közgyűlésén hozott egyes közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. A Fővárosi Bíróság a 2010. október 29-én kihirdetett elsőfokú végzésében a pert megszüntette, mert a felperes a keresetétől elállt. A közlemény felhívja a figyelmet, hogy a két végzés nem jogerős.
