Járulékplafon kontra bankadó: egyik zsebből ki, másikba be?

Amennyivel nagyobb mozgástere lenne a kormánynak a bankadóból befolyó közel 200 milliárd forint miatt, annyitől esik el azzal, hogy az évi 7, 665 millió forint járulékalap felett elengedi a munkáltatóknak a tb megfizetését - mutat rá Szakonyi Péter a Napi Gazdaság újságírója az MTV Ma Reggel című műsorában. Ugyanez, írtuk meg korábban, vonatkozik a válságadóként ismert ágazati különadóra, vagyis, hogy a tb-plafon bevezetése miatt épp annyi hiányzik majd a költségvetésből jövőre, mint az a 162 milliárd forint, amennyit a válságadó hoz majd a konyhára

A T/1376 néven benyújtott törvényjavaslat, vagyis a havi 638 750 jövedelem feletti keresetet érintő kedvezmény, Angyal József okleveles adószakértő szerint, nemcsak a munkáltatóknak, hanem a dolgozóknak is kedvez. A munkaadók megússzák a 27 százalékos tb-t, a munkavállalók pedig nem fizetnek erre a részre nyugdíjjárulékot, teljes egészében igénybe tudják venni a gyerekkedvezményt és adójuk is jelentősen csökken. Havi egymilliós fizetésnél 140 ezer forinttal, 3 gyerek esetén már 240 ezer forinttal.

Bár a magas jövedelműeknek kedvez, de valamiféle gazdaságfehérítő hatása is lehet a tb-plafonként is emlegetett járulékkedvezménynek - mondta néhány napja Akar László, a GKI  Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója az ATV egyenes beszéd című műsörában.
 

Vámosi-Nagy Szabolcs az Ernst&Young adóosztályának igazgatója azonban azt nyilatkozta a Klubrádió megbeszéljük című műsorában, hogy téves az a megállapítás, miszerint jövőre hozzávetőleg 170 milliárd forint többletet hagy a kormányzat a magas jövedelmeket fizető munkáltatók zsebében, ha nem változtat az új adótörvényen. A szakértő állítja, nincs ilyen járulékplafon és nem nyújtottak be ezzel kapcsolatosan törvénytervezet. Ha, mint mondta, lenne pénz az államkasszában, lehetne támogatni egy ilyen lépést – hangsúlyozta az adószakértő.