Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A vállalati innováció közösségi forrásból történő finanszírozásával kapcsolatban is elvárás kell, hogy legyen a megtérülés, azt befektetésként és nem támogatásként kell kezelni. A versenyszféra tapasztalatait érdemes átültetni az innováció EU-s vagy hazai állami forrásokból történő finanszírozásánál. A vállalkozások innovációs projektjeit vissza nem térítendő források helyett, visszatérítendő támogatásokkal indokolt finanszírozni.
A piaci szemléletű közvetítők bevonása hatékonyabb forrásfelhasználást eredményezne, a finanszírozók – az állam és a magántőke befektetők - megosztott kockázata mellett – véli a Start Zrt. Természetesen a kutatóintézeti, egyetemi kutatások, főként alapkutatások, esetében ez a módszer nem alkalmazható, itt a közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás indokoltsága nem megkérdőjelezhető - áll a Start Zrt. közleményében.
Örök kérdés, hogyan lehetne a vállalati innováció céljára rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban hasznosítani. A hatékonyságot alapvetően meghatározza, hogy ki hozza a döntéseket, milyen közvetítőkön, s milyen formában; támogatásként vagy tőkeként jut-e el a forrás a vállalkozásokhoz. A versenyszférában eredményt hozó innováció lényege, hogy belátható és tervezhető időn, valamint költségkereten belül a vállalkozás versenyképességét látványosan megnövelő eredmények szülessenek. Az eljárás vagy a technológia újdonsága miatt azonban általában a folyamat műszaki és értékesítési kockázatai magasak, amit a vállalkozás önmagában nem képes felvállalni és hitelből sem finanszírozható a projekt. Mindezen okok miatt olyan finanszírozási forrásra van szükség, melynek magas a kockázattűrő képessége és a magas hozam reményében a veszteség felvállalására is hajlandó.
Ezen kritériumoknak a kockázati tőke és az EU-s, vagy hazai költségvetési támogatás tud megfelelni. Mindkét forrásnak eredményorientáltan kell közelítenie a kérdést. A kockázati tőkénél a magas hozam a cél, a közösségi forrásoknál pedig a pozitív gazdasági hatások mellett elvárásként jelennek meg a pozitív társadalmi hatások is, mint a tudásalapú társadalom képének erősítése, magyar innovációs sikersztorik felmutatása. Azonban a közösségi forrásokat is elsősorban befektetésként és nem elköltendő támogatásként kell kezelni, amelytől elvárható, hogy legyen gazdasági eredménye is- összegezte Zoltán Csaba, a Start Zrt. vezérigazgatója.
A tapasztalatok szerint a legjobb eredmény a két forrás kombinálásától várható: a közösségi forrás visszatérítendő támogatásként történő kihelyezése, piaci alapon működő, motivált, profi kockázati tőkealap-kezelő menedzselésében. Utóbbi szereplők képesek magánbefektetői források bevonására és a hozamból történő részesedés reményében befektetői szemlélettel fektetnek be. A kockázati tőke csak olyan projektek finanszírozásában gondolkodik, amelynél magas hozamot tud elérni, a projekt életképes és három-öt éves távlatban értékesíthető produktumot állít elő. A kockázati tőkealap-kezelő működési metódusa lehetővé teszi a folyamat kontrollját, hiszen előre meghatározott részeredmények elérése esetén valósít meg újabb befektetéseket, a felhasználás eredményességét folyamatosan ellenőrzi, értékeli és kiharcolja a sikert. Az állam a vissza nem térítendő támogatás alternatívájaként, alacsony szinten maximálhatja hozamelvárását, mert még így is hatékonyabb lesz a forrás felhasználása, mint vissza nem térítendő támogatás esetén. A kockázati tőkével való együttműködés e formája esetén az állam a befektetett forrást visszakapja, és azt újból befektetheti.
A fenti modell valósul meg a gyakorlatban, a 70 százalékban EU-s finanszírozású ún. JEREMIE kockázati tőkeprogramban, melynek keretében nyolc alap jött létre, összesen 45 milliárd forint tőkével. Ez a forrás 100 millió forintos átlagos befektetési mérettel számolva 450 innovatív vállalkozás finanszírozását teszi lehetővé. Egy tőkére éhes innovatív vállalkozásnak ezért érdemes tőkét bevonnia a JEREMIE alapoktól, és ha sikertelenül zárul e kísérlet, akkor végiggondolni ennek okait. A fő probléma általában az, hogy a projekt nem piacképes, kereskedelmileg nem hasznosítható, tehát nem lesz gazdasági, sem társadalmi eredménye. Ha pedig a projekt nem piacképes, akkor azt közösségi, vissza nem térítendő támogatásból sem indokolt finanszírozni – emelte ki Zoltán Csaba.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.