szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az átfogó adóreform elmaradt 2010-ben, de számos fontos változás érinti mind a magánszemélyeket mind a vállalkozásokat. A kis és középvállalkozások esetében kedvezően módosult a társasági adókulcs, ami évi 500 millió forintos adóalapig 10 százalékra csökkent. Magánszemély cégtulajdonosok esetében további változás emellett az osztalékadó 16 százalékosra, továbbá az egyes cafetéria elemek utáni adó huszonötről tizenkilenc százalékosra módosult. További könnyítés, hogy januártól a lakásszerzési illetéket 12 havi részletben is lehet törleszteni. Kinek és milyen feltételekkel?

 A törvénycsomag kétségtelenül  leghangsúlyosabb eleme az általános – már első gyermektől érvényesíthető – gyermekek utáni adóalap-kedvezmény megjelenése. A gyermektelen minimálbéresek esetében a létminimum adóztatása a korábbiakhoz képest kibővül. A kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező három gyermekes családnak nem kell szja-t fizetnie. További változás, hogy a munkavállalói nyugdíjjárulék 10 százalékra emelkedik, melyet az érintett döntése alapján az állami vagy a magánnyugdíjpénztárba utalnak. Az első lakástulajdonukat megszerző, legfeljebb 35 éves magánszemélyek a januártól 12 hónapra elnyújtva fizethetik be a lakásszerzési illetéket.

A cafetériához kapcsolódó adóterhek csökkentése a jövő év elejétől most egyértelmű költségcsökkenést jelent azoknak a cégeknek, melyek nem szüntették meg ezt a javadalmazást a tavalyi adóemelés után - hangsúlyozta Hegedüs Sándor, az RSMDTM adópertnere. Mivel a társasági adókulcsot lépcsőzetesen csökkentik, az 500 millió forintos adóalapot meghaladó nagyvállalkozások két év múlva, 2013. január 1-től tartoznak majd a tíz százalékos adókulcs alá. Rövidtávon azonban már ez a kilátás is pozitívan befolyásolhatja beruházási terveiket, hiszen a jelentősebb fejlesztések átfutási ideje elérheti, sőt meg is haladhatja a két évet.

Magánszemélyek: 16 százalékos szja, családi adóalap-kedvezmény

A személyi jövedelemadó esetében a legnagyobb változás az adókulcs 16 százalékra való csökkentése. Az általános adókulcs bevezetése mögött azonban a gyakorlatban eltérő mértékű adóztatás húzódik meg. Míg az úgynevezett külön adózó jövedelmek legtöbbje esetén a 16 százalékos kulcs már 2011. január 1-től érvényes lesz – ilyenek többek között a kamatjövedelem, az osztalék jövedelem, vagy a tőzsdei árfolyamnyereség – addig az úgynevezett. összevonandó jövedelmek esetén a módosított adóalap miatt az effektív adókulcs csak fokozatosan 2013. január 1-től csökken 16 százalékra. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!