szerző:
hvg.hu

A piaci szereplők és a kormány eltérően képzelik el a kkv-k külpiacra segítését hivatott kereskedőházak felállítását, működését. Az évek óta húzódó kérdés azonban legalább napirendre került.

A magyar kkv-nak szükséges lenne egy, a piaci fellépését segítő, az általuk képviselt kapacitások és árualapok feltárását végző, s ez által a gazdaságfejlesztésben is komoly szerepet játszó, állami segítséggel megvalósuló, integráló szervezetre – mondta a Figyelő című hetilapnak Hidvéghi Balázs, a nemzetgazdasági tárca külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A hazai kkv-k külpiacra jutását segítő, állami támogatású szervezet felállításának ügye már bő öt éve húzódik, most azonban a kormány elé került az állami kereskedőházak létrehozásának a terve.

A majdani kereskedőház – az ebben illetékes szervezetekkel együttműködve – részt vesz a magyar termékek és technológiák sikeres piaci elhelyezését szolgáló promócióban. Feladata lesz továbbá komplex segítséget nyújtani azon kkv-knak, amelyek exportképes termékekkel, szolgáltatásokkal és/vagy versenyképes termékek előállítását lehetővé tevő készséggel és technológiai-innovációs képességgel rendelkeznek, illetve, amelyeknek állami támogatásra van szükségük a növekedésük beindításához.

A kkv-k egy további csoportja is számíthat a figyelemre, azok, amelyek ugyan már jelen vannak az exportpiacokon, de terjeszkedésükhöz igényelnek további támogatást. A közvetlen exportőrök mellett az e tevékenységben közvetetten részt vevő cégek – amelyek termékeik, szolgáltatásaik révén tartósan kapcsolódnak a beszállítói tevékenység hálózatához –koordinálásában nagy szerepet szánnak a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak (HITA). A létrehozásukhoz szükséges anyagi eszközök egy részét vélhetően a gazdaságfejlesztést szolgáló állami forrásokból teremtenék meg, de az a cél, hogy a vállalkozás egy ésszerű időtartamot követően önfenntartóvá váljék.

Magyar kkv-k a külpiacokon

* Egy 2010-es uniós felmérés szerint az EU–27-ekben a kkv-k 25 százaléka exportált legalább egy alkalommal a felmérést megelőző 3 évben, a magyar átlag 18 százalék volt. Ez a 350 ezer kkv-t alapul véve azt jelenti, hogy mintegy 60 ezer kkv exportált legalább egyszer a fenti időszakban.
* A magyar többségi tulajdonú vállalkozások exportjából a kkv-k részaránya eléri a 45 százalékot.
* A kkv-k jellemzően saját előállítású késztermékeket értékesítenek a külpiacokon, elsősorban a szomszédos országokban, elenyésző azok száma, amelyek szolgáltatással is kiegészítik exportjukat.
* Exportstruktúrájukban a feldolgozóipari, ezen belül a könnyűipari termékek dominálnak, az uniós csatlakozás óta nőtt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe is.
* Árfolyam-érzékenységük és -kitettségük sokkal nagyobb a nagyvállalatokénál, s legtöbbjük nincs felkészülve az ebből adódó kockázatok kezelésére.

A nemzetgazdasági miniszter is fontosnak nevezte, hogy legyenek kereskedőházaink, „olyan integrátorok, állami intézmények, amelyek Kínával, Indiával, Nigériával, Azerbajdzsánnal megállapodást kötnek”. Matolcsy György ezek előnye abban látja, hogy idehaza termeltetnek, és koordináltan pörgetik az exportot, „így biztonságot adnak a termelőnek itthon, a vásárlónak külföldön”.

Raskó György agrárvállalkozó, a Magyar Külgazdasági Szövetség alelnöke szerint azonban teljesen értelmetlen keretmegállapodásokat kötni. „Kína esetében is jól látszik, hogy kizárólag üzleti alapon lehet velük tárgyalni, nem foglalkoznak már ők sem a hagyományos, állam által ösztönzött üzletekkel.” Raskó szerint egyetlen egy szempont a döntő, van-e az adott projektben üzlet, vagy nincs. Arra lenne szükség, hogy üzleti alapon jöjjön létre a kereskedőház, állami szerepvállalással, ahogyan Japánban is. Ebben az esetben az állam egy sor úgynevezett zöld dobozos támogatást nyújthat a cégeknek, azaz legálisan tudja kvázi szubvencionálni a magánszférát. Olyan szolgáltatásokra kell gondolni ebben a kategóriában, mint például a back-office tevékenység, a szakemberállomány fizetésének és az irodaépületnek a biztosítása, a külgazdasági szervezet hálózata és tudása. Raskó szerint az állami kereskedőháznak az okos, hatékony munkamegosztásról kellene szólniuk, amely piaci alapon működik és profitorientált vállalkozásokra értendő.  Az államnak vagy a kamarának ebben a modellben csupán a kereskedőház felügyelő bizottságában kellene jelen lennie, azaz a szerepe csupán az ellenőrzésre szorítkozna.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Áttörést ért el a napenergia hasznosításában Bill Gates egyik kedvenc vállalata

Áttörést ért el a napenergia hasznosításában Bill Gates egyik kedvenc vállalata

Kipróbálják, milyen lenne, ha Kőbányát földrengés rázná meg

Kipróbálják, milyen lenne, ha Kőbányát földrengés rázná meg

Feloszlik a Fidesz siófoki alapszervezete

Feloszlik a Fidesz siófoki alapszervezete

Bele ne szédüljenek: az utazási betegségre is lehet gyógyír

Bele ne szédüljenek: az utazási betegségre is lehet gyógyír

Mészáros újabb közbeszerzést nyert egy 15 milliárdos paksi projektben

Mészáros újabb közbeszerzést nyert egy 15 milliárdos paksi projektben

Mentőt hívott egy idős nő, de aztán rájött, hogy kezdődik a Dallas

Mentőt hívott egy idős nő, de aztán rájött, hogy kezdődik a Dallas