A Konnektivitás Barátai Alapítvány célja – hasonlóan a kormányéhoz –, hogy „Magyarország az átrendeződő új globális világrend nyertesei közé tartozzon”. Ebben segítenek a kurátorok: egykori diplomaták, minisztériumi bennfentesek és a befuccsolt Fudan-kampusz egyik ötletgazdája is. Azt nem árulják el, honnan van az alapítványi vagyon.
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
A magyar külügyminiszter szerint az EU genderügyekkel és emberi jogi feltételekkel nehezíti a kereskedelmi tárgyalásait.
Az állam 100%-os tulajdonában álló zártkörűen működő részvénytársaságot hoz létre a kormány az állam befektetéseivel, elsősorban külföldi társasági részesedések vásárlásával kapcsolatos tranzakciókra.
Miután valamennyire normalizálódott a koronavírus-járvány után a helyzet Kínában, egyből nagyszabású diplomáciai hadjáratba kezdett a kommunista állam, hogy minél hamarabb helyreállítsa megtépázott renoméját. Egyelőre felemás sikerrel: aki eddig is barátian viszonyult hozzá, mint például Magyarország, azzal megmaradt a jó viszony, aki viszont kritikus volt, az is maradt. Azt mindenesetre már elérték Pekingben, hogy megakadályozzák az egységes uniós kiállást. A helyzetet Szunomár Ágnes Kína-szakértővel, a KRTK Világgazdasági Intézetének kutatójával és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával tekintettük át.
Siker, siker, siker, Szijjártó Péter diadalittasan számolt be a magyar-laoszi külgazdasági sikerekről, de a számok alapján enyhe túlzás a keleti nyitás áttöréséről beszélni.
Ismét milliárdokat költ a kormány a külgazdaságban, miután a kereskedőházak felsültek.
Soha ennyi és ilyen nagy beruházás nem érkezett hazánkba, mint tavaly, mondta a külügyminiszter.
Gyógyszerkísérletekhez adunk el állatokat Észak-Koreának, magyar húst vinnének a Fülöp-szigetekre, és az itteni cégek érdekében Közép-Ázsia diktatúráiban is udvarolnak a politikusok. Körbenéztünk a magyarok különös üzleti partnerei között.
Belgiumban, Szlovéniában, Kínában és Luxemburgban is tárgyal a jövő héten, a külgazdasági és külügyminiszter.
A magyar külpolitikát meg kell újítani az új világrend követelményeinek megfelelően, így a külpolitika feladatának a magyar gazdasági érdekek érvényesítésének kell lennie - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-jelölt kinevezés előtti bizottsági meghallgatásán.
Egyelőre felesleges találgatásnak tartja a külgazdasági kapcsolatok ösztönzését támogató rendszer esetleges további módosítását a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára; Szijjártó Péter a Napi Gazdaság keddi számában megjelent interjúban azt is elmondta: a legaktuálisabb feladat a három, már működő magán-kereskedőházzal való együttműködés módjáról történő megállapodás.
Rövidtávfutóként indulnak maratoni megmérettetésre a magyar cégek a külpiacon, ha van is exportstratégiájuk, az többnyire hibás.
Fél éve nyílt az uniós pályázati forrás, pár tucat cégen kívül mégsem érdekel senkit? Noha a GOP 3.3.3. révén 3 milliárdos forrás áll rendelkezésre a magyar vállalkozásoknak, hogy külpiacok felé nyissanak, annak ellenére alig pályáznak, hogy a feltételek extrém "puhák2, szinte a cégek után hajítják a pénzt. Az eddig beadott pályázatok száma csupán 69, ami éppen, hogy eléri rendelkezésre álló a forrás harmadát.
Miközben a magyar gazdaság teljesítőképessége jelentős részben a külgazdaságon múlik, a terület kormányzati irányítása ismét átrendezés alatt van. Ezúttal a kormányfői kézivezérlésnek lehet a legnagyobb esélye.
Szerdán két, majd a következő hetekben további három szaúdi miniszter is Budapesten tárgyal majd. A szaúdiak, úgy látszik, komolyan vették a magyar kapcsolaterősítési szándékokat, s egyértelműen nyitnak Magyarország felé.
Azerbajdzsánban nyitja meg Magyarország az első olyan kereskedőházat, amelynek célja, hogy segítse a hazai kis- és középvállalatok (kkv) megkapaszkodását a FÁK-piacokon, az idén pedig további 6-8 ilyen intézmény indul, részben ebben a térségben - írta a Világgazdaság szerdán.
A piaci szereplők és a kormány eltérően képzelik el a kkv-k külpiacra segítését hivatott kereskedőházak felállítását, működését. Az évek óta húzódó kérdés azonban legalább napirendre került.
