Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A munkába járással összefüggésben utazási költségtérítésre jogosultak körét, a költségtérítés számítását, a számítás során figyelembe vehető költségeket, továbbá a költségtérítés mértékét és az igénybevétel jogosultsági feltételeit a kormány rendeletben szabályozza - derül ki Fónagy János és Völner Pál fideszes képviselők javaslatából.
A két képviselő a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslathoz nyújtott be módosító javaslatot. Fónagy János egyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál pedig ugyanezen tárca infrastruktúráért felelős államtitkára. A törvényjavaslat eredeti szövege szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére a munkába járáshoz a közszolgáltatásban részt vevő helyközi mellett a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százalékát is.
A javaslat ezt úgy módosítja, hogy a munkáltató a munkavállaló személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járásának költségeihez utazási költségtérítést nyújt. Ennek részleteit a kormány rendeletben szabályozza majd. A két képviselő módosító javaslata szerint kikerül a törvény szövegéből az, hogy milyen hatályú munkavállalói jogviszonyra terjed ki a munkáltatói költségtérítés, illetve annak meghatározása is, hogy mi minősül munkába járásnak, illetve hétvégi hazautazásnak.
A két képviselő indoklásként leírja: a módosítás hatására az idén a munkáltatói költségtérítés szabályai nem változnak, miközben a törvényjavaslatban szereplő egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése esetén az érintettek bevonásával lehetőség nyílik a munkáltatói költségtérítés rendszerének átfogó felülvizsgálatára.
Korábban a munkaadók úgy ítélték meg, hogy a legalább 86 százalékos költségtérítéssel rájuk terhelik a közlekedési társaságok finanszírozásának gondjait, s akár egymillió munkavállaló utazási költségeit kell átvállalniuk azzal, hogy a közösségi közlekedés igénybevétele esetén a helyközi mellett a helyi járatokon történő utazás költségeit is fizetniük kell.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára korábban az MTI-nek elmondta, ha a munkáltatóknak a dolgozók helyi közlekedési költségeinek 86 százalékát is fizetniük kell, akkor ez például egy budapesti, vagy a fővárosba dolgozni járó munkavállaló esetében évi 100 ezer forintos többletköltséget is jelenthet, de más nagyvárosokban is pluszterhet jelent a munkaadóknak.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.