Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A két képviselő a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslathoz nyújtott be módosító javaslatot. Fónagy János egyben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál pedig ugyanezen tárca infrastruktúráért felelős államtitkára. A törvényjavaslat eredeti szövege szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló részére a munkába járáshoz a közszolgáltatásban részt vevő helyközi mellett a helyi közlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 százalékát is.
A javaslat ezt úgy módosítja, hogy a munkáltató a munkavállaló személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járásának költségeihez utazási költségtérítést nyújt. Ennek részleteit a kormány rendeletben szabályozza majd. A két képviselő módosító javaslata szerint kikerül a törvény szövegéből az, hogy milyen hatályú munkavállalói jogviszonyra terjed ki a munkáltatói költségtérítés, illetve annak meghatározása is, hogy mi minősül munkába járásnak, illetve hétvégi hazautazásnak.
A két képviselő indoklásként leírja: a módosítás hatására az idén a munkáltatói költségtérítés szabályai nem változnak, miközben a törvényjavaslatban szereplő egységes jegy- és bérletrendszer bevezetése esetén az érintettek bevonásával lehetőség nyílik a munkáltatói költségtérítés rendszerének átfogó felülvizsgálatára.
Túry Gergely
Korábban a munkaadók úgy ítélték meg, hogy a legalább 86 százalékos költségtérítéssel rájuk terhelik a közlekedési társaságok finanszírozásának gondjait, s akár egymillió munkavállaló utazási költségeit kell átvállalniuk azzal, hogy a közösségi közlekedés igénybevétele esetén a helyközi mellett a helyi járatokon történő utazás költségeit is fizetniük kell.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára korábban az MTI-nek elmondta, ha a munkáltatóknak a dolgozók helyi közlekedési költségeinek 86 százalékát is fizetniük kell, akkor ez például egy budapesti, vagy a fővárosba dolgozni járó munkavállaló esetében évi 100 ezer forintos többletköltséget is jelenthet, de más nagyvárosokban is pluszterhet jelent a munkaadóknak.
