Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Vergődik az ágazat is
Az évi 600-650 milliárd forintos forgalmat bonyolító – ennek felét adja a baromfi-feldolgozás – ágazat egésze sincs jobb helyzetben, mint a Gyulai Kombinát. Az előzetes adatok szerint a húsipar ismét, immár harmadik éve milliárdos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, főleg az alapanyagárak emelkedés miatt. Az idei év is rosszul indult, mert a sertés ára nem mozdult a kilónkénti 400 forint közeléből, az áfa, illetve az egyéb közterhek növelésével új erőre kapott a hússzektorban amúgy is tekintélyes, 30 százalékra becsült feketegazdaság.
A húsipar több mint egyharmadát kitevő, az adóemelések után még jobban burjánzó feketegazdasággal szemben olyan nagy múltú cégek sem bírják a versenyt, mint a Gyulai Húskombinát, amelynek megmentéséről a napokban egyeztettek a társaság tulajdonosai, vezetői Budai Gyulával, a vidékfejlesztési tárca államtitkárával – írja a Figyelő legfrissebb számában. Az 1868-as alapításával a legrégebbi hazai húsipari vállalkozást csak a sürgős beavatkozás, a különleges státus mentheti meg a fizetésképtelenségtől, miután a tulajdonos nádudvari HAGE-Nagisz csoport nem talált olyan befektetőt, aki tőkeemeléssel javítaná a társaság pénzügyi helyzetét.
A Gyulai Húskombináté tipikus mai húsipari történet. A cég már nem tudja finanszírozni, teljesíteni azokat a megrendeléseket sem, amelyekre főleg az orosz és brit exportpiacokon sikerült szerződnie, miután a megugrott alapanyag-, energia-, szállítási és bérköltségek ellensúlyozására 30 százalékkal növelte tavaly a termelését. A mintegy 8500 tonna kolbász, májas, felvágott értékesítésével elért csaknem 7 milliárd forintos árbevétel ellenére tavaly ismét veszteséges évet zárt. Az üzemi eredmény ugyan alig billent mínuszba, de a pénzügyi veszteség a 2 milliárd forint hitel törlesztése és az árfolyamveszteség kötelező elszámolása miatt megközelítette a 400 millió forintot.
Gyulán arra számítanak, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül tőkeemeléssel részesedést szerez és tőkejuttatást ad a húskombinátnak. Ha a kormányzat jobb helyzetbe hozza a termelőket, Gyulán az a középtávú terv, hogy újra beindítják a sertésvágást. Az ázsiai piacok húzzák a húsexportot, így ha a cég a kivitelt meg tudja finanszírozni, van esélye, hogy a 144 éves üzem talpra álljon.
A depressziós iparági hangulatban ki is verte a biztosítékot a szakmában, hogy egyes megkülönböztetetten kezelt cégeknek, a pápai húsüzem után a régóta vergődő Gyulai Húskombinátnak is, az adóforintokból készül mentőövet dobni a kormány. Másnak is kellene a segítség, hiszen sok húsipari társaságot szorít ugyanott a cipő. Igaz, közben a debreceni feldolgozót a nagy nekibuzdulás ellenére sem sikerült megmenteni. Pedig ez magyar mércével korszerűnek számított, bár a drága hűtési rendszere és az elavult informatika miatt nem volt kellően hatékony.
A Hússzövetség közzé is tette: minden állami intézkedést elfogad, amely az ágazat számára a jelenlegi nehéz körülmények között támogatást ad, ha ez minden más, hasonló helyzetű húsipari vállalat számára is alkalmazható. A megkülönböztetés elkerülését javasolja Pick László dabasi állattartó-agrárvállalkozó is, hiszen a Gyulai Húskombinátnak ugyanaz a baja, mint a magyar húsiparnak. Az ágazat nemzetközileg olyan gyorsan fejlődik, mint a számítástechnika, egy üzem történelmi múltja, patinája nem előny, hanem inkább hátrány.
